09 Dec 2016
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Vasárnap parlamenti választásokat szerveznek Romániában. Minden egyes választás, minden egyes alkalom, amikor szavazni hívnak bennünket, egy olyan pillanat, amikor mi magunk dönthetünk saját jövőnkről. Ezek azok a pillanatok, amikor mi, magyarok megmutathatjuk, erős és összetartó közösséget alkotunk itt, Romániában. És nem lehet minket megkerülni. Nem lehet a magyar közösség igényeit szőnyeg alá söpörni. Minden egyes szavazat, amit vasárnap az RMDSZ-re adunk le, azt mondja az ország vezetésének, hogy a magyarok bele akarnak szólni az ország és saját sorsuknak alakításába. És egyúttal azt is mondjuk: nem hagyjuk az iskoláinkat, egyházainkat, intézményeinket. Nem hagyjuk lerombolni, tönkretenni őket. Meg akarjuk tartani identitásunkat és kultúránkat, meg akarjuk tartani magyarságunkat.
Ez az alkalom esélyt ad a bánsági magyar közösség számára, hogy bebizonyítsa, hogy a Bánságban igenis vannak még magyarok, erős magyar közösség él itt, amely képes megtartani parlamenti képviseletét. Az elmúlt négy évben engem ért a megtiszteltetés, hogy ezt a tisztséget elláthattam. A munkámat mindvégig a bánsági magyarok érdekében folytatott szolgálatként fogtam fel és igyekeztem legjobb tudásom szerint, minden erőm bevetve elvégezni. Ennek a munkának az eredménye a Bánsági Vándorszínház, a Hagyományok Napja, valamint a folyamatban levő temesvári magyar bölcsőde és az egyetemi szórványkollégium. Az elkövetkező években ezt a szolgálatot szeretném továbbvinni és parlamenti mandátum adta eszközökkel a bánsági magyarok érdekében dolgozni. Az elmúlt négy évben számtalanszor megfordultam a vidéki és városi magyar közösségekben, pontosan tudom, mit kell tenni minden egyes településen, mik a magyar közösség igényei. Ezeket igyekszem majd megoldani az elkövetkező években.
Ezen a választáson jók az esélyeink, hiszen Temes megyében 35.000 magyar lakik. Ha minden magyar ember tudatosítja, hogy magyarságunk, iskoláink és templomaink megtartásának egyik fontos eszköze a közképviseletünk, akkor biztos vagyok benne, hogy sikerül megtartanunk a parlamenti mandátumunkat. Sokkal könnyebb elveszíteni valamit, mint megtartani azt. De a hiányt csak akkor érezzük majd, amikor már nem tehetünk semmit. Ezért arra kérem Önöket, hogy addig cselekedjünk, amíg tehetünk valamit:
VASÁRNAP MENJÜNK EL SZAVAZNI
ÉS
SZAVAZZUNK AZ RMDSZ-RE!
SZAVAZZUNK A TULIPÁNRA!
