21 Mar 2019
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Az utóbbi évtizedek hagyományát folytatva, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulójának ünnepi rendezvényei Temesváron a győrödi emlékmű megkoszorúzásával kezdődtek. Az emlékműnél a temesvári nyugdíjasklub tagsága, győrödi lakosok és érdeklődők jelenlétében Pál Krisztina tanítónő irányításával bartókos kisdiákok mutattak be verses-énekes összeállítást.
Ünnepi beszédében Marossy Zoltán RMDSZ-elnök a magyarság utóbbi évszázadának szabadságharcairól szólva hangsúlyozta, hogy az anyaországtól elszakított területeken élő magyar közösségek küzdelme folyamatos a szabadságjogok megszerzéséért, az anyanyelv és közösségi szimbólumok szabad használat- ért és a közösségi javak visszaszolgáltatásáért. Váncsa Csaba, a gyárvárosi Millenniumi templom káplánja beszédében a szabadságharc eszmeiségének és a márciusi ifjak emlékének ápolására buzdította a rendezvény résztvevőit. A győrödi obeliszket megkoszorúzták a Temes Megyei és a Győrödi RMDSZ, a Bartók Béla Elméleti Líceum és a Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubjának képviselői. Nemzeti imánk eléneklésével zárult a győrödi ünnepség.
Bartókos diákok Balázs István tanárral együtt koszorút helyeztek el a szabadfalui temetőben levő honvédsírnál.
Megemlékezés Újbesenyő határában
„Itt nyugszik a Szabadságharc 54 névtelen hőse, akik 1849. aug. 9-én, e helyen lefolyt csatában haltak meg hazájukért” – ez is olvasható az 1905 szeptemberében felavatott újbesenyői obeliszken. Az elmúlt években egyre többen látogattak el a sokáig feledésbe merült emlékhelyre, amelyet az EKE Bánsági Osztályának (a mai Bánsági Kárpát Egyesület) tagjai „fedeztek fel” 2002 nyarán.
Az idei megemlékező ünnepséget március 14-én szervezte a Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület a há- rom méter magas, carrarai márványból készült emlékoszlopnál, amely egy magántulajdonban lévő szántóföld közepén áll.
A sokszínű, közel egyórás programban felelevenítették Bem József és Dembinszky Henrik (Henryk Dembiñski) csata előtti párbeszédét, idéztek Wass Alberttől, volt népdal, néptánc, honvéd tüzérsirató és rövid citera-előadás, ugyanakkor a Kormorán zenekar fűződő Harangok dala, vala- mint a Himnusztöredék is elhangzott. A katolikus egyház részéről ft. Szilvágyi Zsolt józsefvárosi plébános, püspöki helynök osztotta meg a gondolatait a hallgatósággal.
A műsorszámokat a Bokréta citerásai, Bartók Diákszínpad, a Butykos és az Eszterlánc néptáncegyüttesek tagjai, a Bartók Béla Elméleti Líceum diákjai, illetve a Losonczy István HSE hagyományőrzői színesítették.
„Tavaly is nagyon jó volt, de az idei úgy érzem, hogy még jobban sikerült. Nekem nagyon tetszett, jól éreztem magam az obeliszknél, jó volt újra ott lenni… együtt. Örülök, hogy ennyien el tudtak jönni, és remélem, hogy az elkövetkező években is lesz folytatás” – öszszegzett Erdei Lajos, a Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület vezetője.
Amúgy a szervezők már évek óta az obeliszk felújítását tervezik, de előbb szeretnék megvásárolni a szántóföldet, a jogos tulajdonost viszont még nem találták meg. Amint ez az akadály is elhárul, Ungor Csaba szobrászművész hozzáfoghat az obeliszk korszerűsítéséhez, a felújítási munkálatokban pedig a Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület, a Bánsági Kárpát Egyesület, valamint a Rákóczi Szövetség temesvári szervezetének önkéntesei vesznek majd részt. Farkas-Ráduly Melánia
A bánsági forradalmár Eftimie Murgu szobránál évről évre megemlékezik a magyar közösség, idén az RMDSZ, a Megyei Tanács, a Prefektúra és a temesvári Városháza képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit.
Komárom hős védője, Klapka György tábornok szülőházánál megtartott rövid főhajtás során Marossy Zoltán, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke az 1848-1849-es forradalommal kapcsolatos és a többségi nemzet körében élő, történelemhamisításokra alapozott tévhitek eloszlatásának szükségessé- gére hívta fel a figyelmet, majd koszorút helyezett el az emléktáblánál.
A temesvári magyar közösség nemzeti ünnepi központi rendezvényét, immár huszonkilencedik alkalommal szervezték meg a szabadfalui Petőfi-emlékmű- nél. A középkorú és idős nemzettársaink szokásos létszámban való részvétele idén nem pótolta az ifjak és a fiatalok teljes hiányát. Az előző évekhez viszonyítva is jóval kevesebben vettek részt a Nemzeti Ünnep temesvári központi rendezvényén. A Szózat közös eléneklését követően Nt. Fazakas Csaba református lelkipásztor, az RMDSZ művelődési alelnöke köszöntőbeszédében emelte ki a márciusi „legőszintébb és legigazabb” nemzeti ünnepünk jelentőségét hangsúlyozva, hogy a százhet- venegy évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc eszmeisége máig tovább él, és a fiatal hősök áldozatvállalása, helytállása példa értékű a mai nemzedékek számára is. Fazakas Bence, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákja szavalta el Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét, egyúttal megadva az ünnep alaphangulatát. Orbán Viktor magyar kormányfő üzenetét Mecser Szilvia Petőfi-ösztöndíjas tolmácsolta, Viorica Dăncilă román miniszterelnök ünnepi köszöntőjét pedig Franţescu Daniel Cristian alprefektus olvasta fel. A Temes Megyei Tanács képviseletében Nicolae Oprea Temes megyei alelnök, őszinte és közvetlen hangvételű köszöntése méltán aratott általános tetszést. Ünnepi beszédében Farkas Imre, RMDSZ-es alpolgármester kifejtette, hogy a „szabadság ünnepén” az általános emberi szabadságjogok mellett a sajátos kisebbségi jogok helyzetéről is beszélni kell. „Számunkra a szabadság a kisebbségi jogaink tiszteletben tartását és közösségi jogaink fejlődését jelenti – hangsúlyozta az alpolgármester. – Álljunk ki együtt Európában a szabadságunkért. Számunkra a szabadság azt jelenti, hogy gyermekeink anyanyelvünkön tanulhatnak, használhatják nemzeti szimbólu- mainkat, zászlónkat, himnuszunkat anélkül, hogy ezért bárki büntethetne minket. Amikor azt mondjuk, hogy legyen európai kisebbségvédelmi törvény, akkor ennek a szabadságnak a biztosítását kérjük” – zárta beszédét az elöljáró, utalva az RMDSZ által az őshonos európai kisebbségek jogainak érvényesítésére kezdeményezett tör- vénytervezetére. A Temesvári Magyar Diákszervezet képviseletében Bányai Eliz mondott beszédet. Pál József Csaba megyéspüspök a hős elődökéhez hasonló áldozatvállalás és közösségi összefogás mai szükségességére hívta fel a résztvevők figyelmét. “Ahhoz túl kevesen vagyunk, hogy egyeseket leselejtezzünk csupán csak azért, mert a végső célért a mienktől eltérő utakon dolgoznak. Fontos, hogy mindenki a maga területén megtegye azt, amit Isten rábízott. A Szentírás az isteni élő szó, amely lépésről lépésre vezet. Jó lenne, ha Isten nem hiába mondaná az ő szavát, figyelmeztetését. Nekünk is azt mondja, amit már tanítványainak is elmondott: arról ismerjenek meg titeket, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt. Ez az egymás iránti szeretet, a szolidaritás, a segítőkészség, az igazi megértés és befogadás az a közeg, ahol jól érezhetik magukat a fiatalok, ahonnan nem kívánkoznak el, ahol éppen mivel megértették, befogadták és segítették őket, alkothatnak, azt érezhetik, hogy itt érdemes élni. Pesszimizmusunk elűzi őket, de ahol élik azt az igét, hogy szeretettel vagytok egymás iránt, ott a Jóisten is jól érzi magát, ilyen közösségen, ilyen magyarságon Isten áldása lesz” – mondta befejezésül a temesvári megyéspüspök.
“A ‘48-as forradalmárok erkölcsi tartása és emberi értékeik egyértelműen a hitükben gyökereztek, nem dicsőségvágyból cselekedtek, olyan emberek voltak, mint mi, de hittek valamiben és készek voltak cselekedni, tudták, mi a dolguk, a feladatuk ebben a világban és azon a helyen, ahová Isten őket teremtette. Számomra 2019 márciusa ugyanazt a bátor kiállást, a reményt, az új utakat kereső nemzeti közösség alkotó erejének vállalását, kiterjesztését és kiteljesedését jelenti” – mondta Nt. Bódis Ferenc, a Temesvári Református Egyházmegye esperese.
A nemzeti ünnep alkalmából a helyi politikai szervezetek, városi és megyei önkormányzat, oktatási intézmények, civil egyesületek és a történelmi magyar egyházak képviselői megkoszorúzták az emlékművet. A szabadtéri rendezvény nemzeti imánk, a román és az európai himnusz közös eléneklésével zárult.
A temesvári magyar közösség ünneplése a Csiky Gergely Állami Színházban folytatódott, ahol a Népek Tengere című előadást tekinthették meg a nézők. A Nagyvárad Táncegyüttes teltházas folklórelőadása a Kárpát-meden- ce népeinek néptáncait és népdalait, ezt az egymásra ható, mégis egyedi és sokszínű közös kincset sikerrel mutatta be.
Nagyszentmiklóson
Nemzeti ünnepünk alkalmából Bartók Béla szülővárosában a helyi RMDSZ szervezet és a Révai Miklós Egyesület szervezésében került sor a közösségi ünneplésre. A helyi evangélikus templomban megtartott rendezvényen Bartók Béla RMDSZ elnök köszöntését követően Petőfi Sándor forradalmi költészetéből válogatott verseket szavaltak a Lepus Enikő tanítónő által felkészített, a magyar nyelvet fakultatív módon tanuló gyermekek és több Kossuth-nótát is elénekeltek. Az ünnepi rendezvény fénypontját Dévai Nagy Kamilla és Meister Éva művésznők alkalomhoz illő, ihletett előadása jelentette. A nagyszentmiklósi rendezvényen részt vett a Kómár Mátyás által vezetett Makói Máltai Szeretetszolgálat küldöttsége is. (Bartók Béla fényképes tudósítása).
Ünnepnap Végváron
Március 15-én ünnepi istentisztelettel emlékeztek meg az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeire, melyen Nt. Bódis Ferenc esperes, végvári lelkipásztor tolmácsolta az Ige üzeneteit. A résztvevők örömmel fogadták a közösség legkisebbjeinek ünnepi műsorát, majd a kultúrházban részt vettek Dévai Nagy Kamilla és Meister Éva művésznők által színre vitt A tűz márciusa című nagyhatású előadásán, melynek keretében költészetünk kimagasló alkotóinak örökérvényű sorait, illetve a nép ajkán keletkezett Kossuth-nóták üzeneteit osztották meg a hallgatósággal. Az ünneplés részeként helyezték el a Kossuth-parki emlékműnél az emlékezés koszorúit az RMDSZ, a Végvárért Alapítvány, a Pro Community, a Riveto Egyesület, az Önkéntes Tűzoltóegyelet, a Sportegylet, a Végvári Református és a Végvári Római Katolikus Egyházköz- ségek, illetve Végvári Önkormányzat képviselői. (–)
Ünnepi rendezvények Lugoson
A nemzeti ünnep alkalmából március 14-én koszorút helyeztek el a lugosi magyar közösség képviselői Eftimie Murgu 1848-as forradalmár, a bánsági románság vezéreként a magyar forradalom elkötele- zett híve, későbbi országgyűlési képviselő szobránál, ahol Langó Ferenc Attila méltatta a Lugoshoz kötődő ügyvéd, politikus érdemeit.
Az ünnepi rendezvénysorozat a Traian Grozăvescu Városi Színházban folytatódott, ahol Pozsár József helyi RMDSZ elnök köszöntötte a Dévai Nagy Kamilla és Meister Éva vendégművészeket és a mintegy százharminc résztvevőt. A rendezvényen alkalomhoz illő összeállítás- sal léptek fel a helyi iskola magyar tagozatos diákjai, akiket Gergely Ildikó készített fel. Este fáklyák fényénél vonultak a lugosiak a temetőbe, ahol megkoszorúzták a forradalom lugosi hőseinek, a Lugoson született őrnagy később honvédelmi miniszter Szende Béla és vitéz Jancsó Sándor főhadnagy sírját. Az 1848-as forradalom és szabadságharc e két hősének cselekedeteit Langó Ferenc Attila ismertette, majd Nt. Gáll Zoltán református lelkipásztor és Ft. Dumitresc Mihail Titi helyi plébános tolmácsolták az Ige üzenetét. (L.F.A.)
Ünneplés Lippán
A Lippai Degré Alajos Olvasókör meghívására március 14-én a város vendége volt a márciusi ifjak egyikének, a Lippán született Degré Alajosnak dédunokája, Degré András és ükunokája ifj. Degré András. Az Olvasókörben szervezett találkozó keretében a dédapa műveiből olvasott fel Degré András és dicső elődje életének eseményeit is felelevenítette. A vendégeket fogadta Jichici Iosif Mircea polgármester, akivel együtt tekintették meg a várost, majd a résztvevők megkoszorúzták Degré Alajos emléktábláját és a temetőben nyugvó honvédok sírját. (Czernák Ferenc tudósítása)
Emléktábla-avatás Dettán
Miután az elmúlt években a helyi magyar közösség kezdeményezésére emléktáblát avattak Reviczky Gyula múzsájának, Bakálovics Emmának és „a dettai szegények jótevőjének” Büchl Teréznek, idén a nemzeti ünnep kiemelkedő mozzanataként Katona György tanácsos, Szabó Ferenc tanár és dr. Libus Endre ny. orvos szorgalmazására a dettai főutcán levő egykori Timáry- házon immár magyar és román nyelvű emléktábla emlékeztet Timáry Imre ‘48-as forradalmár, egykori szolgabíró érdemeire. Az avatóünnepségen számos helybélivel együtt részt vett Marossy Zoltán, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke is. Beszédében Katona György tanácsos, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke a közös ünneplés összetartó jellegét hangsúlyozta, és köszönetet mondott minden segítőnek, aki hozzájárult az emlékjel létrehozásához. Kis várostörténeti előadásában az egykori szolgabíró életútját és munkásságát dr. Libus Endre ismertette magyar nyelven, kitérve az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc dettai vonatkozásaira is. Szabó Ferenc tanár román nyelven méltatta a Timáry család és Timáry Imre gazdasági és közösségi tevékenységét, amelynek egyik maradandó megvalósítása a postai szolgálat megalapítása volt a kisvárosban. Nagy Julianna Petőfi Sándor: A rab című versének elszavalásával adózott az ünnepnek, majd Ft. Lokodi Attila dettai plébános rövid áhítatot követően, Ft. Bogdán József fehértemplomi plébános társaságában megáldotta az emléktáblát. Az emléktábla-avató nemzeti imánk eléneklésével zárult, majd a résztvevők az RMDSZ székház- ban folytatták az ünneplést, ahol Ft. Bogdán József fehértemplomi plébános néhány szóban ismertette eddigi lelkipásztori tevékenységét és bemutatta az otthoni legnagyobb részt cseh nemzetiségű római katolikus közösséget, illetve Fehértemplomhoz kötődő több irodalomtörténeti adalékot, Gozsdu Elek, Herczeg Ferenc, Kosztolányi Dezső irodalmi munkásságához kapcsolódó adatot is megosztott a résztvevőkkel. A lelkipásztor végül több részletet is felolvasott legutóbb megjelent verseskötetéből. A találkozón bemutatásra került lapunk idei helytörténeti évkönyve, a Mindenki Kalendáriuma, amelyben számos más anyag mellett Pálkovács István helytörténész, felhasználva a Szabó Ferenc által a rendelkezésére bocsájtott képi anyagokat is, részletesen bemutatja a dettai Timáry család történetét. Az évkönyv továbbra is megvásárolható Dettán Katona György elnöknél.
