Augusztusban Zsombolyán több mint harminc tehetséges fiatal vett részt a Kohézió Egyesület által szervezett Kaláka XIV. Hagyományőrző Kézműves tá­bor­ban.
A délelőtti kéz­műves tevékeny­sé­gek­re egy zsombolyai csoport is bejárt. A Kaláka táborok célja a hagyományos kézműves munkaformák elsajátítása és gyakorlása.
Munkacsoportokban dolgoztunk, min­dennap volt egy fő kézműves tevé­kenység: neme­zelés, bútorfestés, gyöngyfűzés, üvegfestés.
Idén is eljött a tábor időszakára a Lázár család Mezőfeléről, Lázár Éva gyékényfonó mester a gyékényszövés és -fonás alapjait ta­nította a kezdőknek, Lázár Csaba pedig a ko­sárfonást oktatta a fiúknak.

Ötletesnél ötletesebb népi motívu­mok­kal díszített tárgyak készültek a tábor folyamán, amelyeket egy állandó kiállítás alatt a szülők és érdeklődők láthatták.
Meglátogattuk a zsom­bolyai Stefan Jäger Múzeumot, ahol a bánsági svábok festőjének az alkotásai lát­hatók és a Sajtómúzeumot is, amelyik nem­csak az országban, hanem Európában is egye­dülálló. Nyílt napon Vetési Zoltán ismeret­terjesztő előadást tartott, és ellátogattunk a termálvizes strandra is.
Jó hangulatú és tartalmas alkalom volt ismerkedésre a táborzáró rendez­vény, amelyen a szülők és a bejáró zsombolyai gyerekek is részt vettek. Minden táborozó gyerek ok­le­velet, kohéziós pó­lót, kitűzőt kapott aján­dékba.
Teljes ellátásban részesítette a Kohé­zió Egyesület a nyilvántartásában szerep­lő két te­hetséges gyermeket: a temesvári Rézműves Nádiát és a gátaljai Takács Tímeát. A kézműves- és egyéb tábori tevékeny­ségekhez szükséges anyagi esz­közök beszer­zését a Communitás Alapít­vány és a magyar­országi Bethlen Gábor Alap támogatta.
Az Egyesületünk által szervezett Szórványtábor résztvevői is hasonló élményekben része­sülhettek Zsombo­lyán. Tevékeny­sé- geinken az Egye­sü­let nyilvántar­tásá­ban szereplő támopgatott családok gyer­me­kei mellett, más, a te­vékeny­ségeink iránt érdek­lő­dő, valamint Zsom­bolyáról bejáró gyermekek is részt vettek, így több mint huszon­öt gye­rek látogatta meg a tábort.
A hangsúly a barátkozáson, a kö­zös játékon: társas- és csoportjátékokon, beszél­ge­téseken volt. Kézművesked­tünk, bútorfestést, üvegfestést, gyöngy­fűzést tanultak a nagyobbak, a ki­csik festettek, rajzoltak, ragasztottak.
A Tudni illik, mi illik ismeretterjesztő so­ro­zatunkkal, a játszva tanulni módszert alkalmazva ismer­kedtünk az alapvető viselke­dé­­si szabályokkal, értékrend­del.
Minden napra egy mese címszó alatt magyar meséket vetítettünk, megbeszél­tük azokat, hogy mindenki megértse a mese mon­danivalóját.

Nagy sikere volt a rongy­baba-készí­tésnek, mindenki – segítséggel vagy önállóan – el­készítette a saját babáját.
Dél­utánonként strandoltunk, játszottunk, nem maradtak el a meg­lepe­tések sem, lovaskocsival is sétáltunk, meglátogattuk a Tűzoltó Múzeumot, ahol a szol­gála­tos tűzoltó fontos információkkal szolgált.
A tábor folyamán munkámat segítette az Egyesület két önkéntese, valamint két e­gye­temi hallgató.
A Szórványtábort támogatta a hamburgi TEMAH szociális csoportja, akik a programban szereplő gyere­kek számára teljes ellátást biz­tosítottak, valamint a Com­munitás Alapítvány rész­tá­mogatást nyújtott.
Sipos Ilona táborvezető
tájékoztatója