Az elmúlt nyár folyamán a nagyvárosban szétszórtan élő magyar közösség felfedezésére tettek kísérletet a hazai magyar újságíró-társadalmat képviselve, Erdély minden tájáról érkezett új­ságírók, a Magyar Újságrók Romániai Egyesületének (MÚRE) tagjai. A temesvári ma­gyar közösség pillanatfelvé­te­lének elkészítésére az egyesület által harmadik alkalommal szer­vezett riporttábor biztosította a keretet.
A táborban készült riportok, portrék Hol vagytok temesvári magyarok? címmel megjelen­te­tett vaskos kötetben láttak nap­világot. A kötetet az Új Ezredév Központban szervezett könyv­be­mutatón bocsájtottak útjára Bartha Csaba rádiós újságíró mo­derálásával és népes kö­zönség részvételével. Rácz Éva, az újságíró egyesület, a MÚRE el­nöke, kolozsvári rádiós szer­kesztő és Szűcs László, költő, alelnök, a Várad kulturális folyó­irat főszerkesztője mutatták be a kötetet, és számoltak be temes­vári élményeikről és arról a sok­színű magyar világról, amelyet a Béga partján fedeztek fel. A nagy­városi szórvánnyal való is­merkedés érdekesnek tűnt. Az eddigi alig néhány száz lelkes vidéki településeken megszer­vezett riporttáborokat követően, a több mint háromszázezres ál­lan­dó lakosságú Temesváron, a magyar közösség pillanatnyi helyzetének felfedezése, leké­pe­zése nagyon ígéretes és – amint az kiderült – hálás feladatnak bi­zonyult minden kolléga számára – emlékezett vissza Rácz Éva. Legtöbben kollégáink közül elő­re felkészültek, megkeresték vá­lasztott témájukhoz a kapcso­la­to­kat és a személyes találko­zásig már sokmindent tudtak a válasz­tott témájukról, alanyaikról. Kü­lön színt hoztak a képbe a vaj­da­sági lapokat és az ottani újság­írókat képviselő kollégáink, akik a temesvári szerb kisebbség hely­zetét (is) vizsgálták – mond­ta az elnök-asszony. Amint az a kötetből látható – egészítette ki Szűcs László, aki a kötetet szer­kesztette – kollégáink a temes­vári magyar társadalom minden rétegéről igyekeztek hiteles ké­pet készíteni, az írások egyaránt tekintenek vissza a múltba és ké­pezik le a jelent. A szinte ötszáz oldalas könyv “a teljesség igé­nye nélkül, de a hitelesség igé­nyé­vel igyekszik megmutatni legalább néhány vonását e város arcának, Temesvár sokarcúságá­nak. Ama romániai nagyvárosét, melynek utcáin, terein, parkjai­ban gyak­ran úgy érzi az ember, mintha kül­földön járna.” – mond­­ta Szűcs László. Kemenes Henriette, nagyváradi költő, kul­­turális újságíró átfogó írásban szá­mol be a háromnapos temes­vári élményeiről, Szekeres Attila, a sepsiszentgyörgyi Há­rom­szék új­ságírója a Dózsa-kul­tusz to­vább­élését, a korsza­kon­kénti átalalku­lásait járta körül, Ambrus Attila a helybéli törté­nel­mi egyházak történetét vizs­gál­va vezeti el az Olvasót Te­mes­vár néhány, a min­denkori hit­életre meghatározó templomá­ba illetve részteletesen mutatja be a mai templomépítő törek­vé­se­ket. Martinek Imre, a szabad­kai Hét Nap munkatársa az or­szág­határ által szétvá­lasz­tott Bán­ság kölcsönhatásairól ír és temesvári élményeit is bele­szö­vi a történetbe, Bodolai Gyöngyi, a marosvásárhelyi Nép­újság szer­kesztője pedig Te­mesvári álmok címmel közöl ri­por­tot a gyár­vá­rosi római kato­li­kus és reformá­tus felekezetek ve­zetőinek kö­zös­ségépítő és a magyar közös­ség összetartására irányuló erő­fe­szítéseit. A könyv Kultúra, ok­tatás című fejeztében Ambrus Melinda, a Brassói Lapok újság­írója a bánsági fa­kul­tatív módon való magyar nyelv ok­tatását ve­szi górcső alá, Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője Bán­sági skicc cí­mű munkájában a temesvári mű­vészeti életről fest hiteles képet, úgy, hogy végigvezeti az Olvasót a térség történetén keresztül is. Tóth Lívia, a szabadkai Hét Nap fő­szerkesztő-helyettese, a temes­vári szerb közösség helyzetéről tudósít, Simon Judit, újságíró, kri­tikus az Erdélyi Riport mun­katársa pedig a kezdetektől nap­jainkig terjedően a Béga-parti színjátszás keresztmetszetét szer­­keszti meg Magyarul, csak más formanyelven című írásá­ban. Farkas Ráduly Melánia, a Nőileg magazin munkatársa az ország egyik legrangosabb, több mint negyed évszázados múltra visszatekintő hagyományápoló rendezvényét, a Szívek feszti­válját mutatja be. Szintén a Vaj­daságból érkezett a temesvári táborba Jenei Klementina, az Új Kanizsai Újság felelős szer­kesz­tője, aki a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban szervezett fakutatív magyar nyelv­tábor eseményeit mutatja be, egyúttal a nyelvápolás téma­körét járja be riportjában. Több temesvári közismert személyiség portréját is megörökíti a ri­portkötet: Bakó Zoltán, a Vá­sár­helyi Hírlap újságírója dr. Bárányi Ferencet kereste fel, Antal Erika, a maszol.ro hír­por­tál marosvásárhelyi újságírója két köztiszteletnek örvendő te­mes­vári hely- és kultúrtörténészt mutat be, Szucher Ervin, a Krónika munkatársa a Gallovits család négy nemzedékre kiter­jedő sportolóiról készített port­rét, és a temesvári sportélet múltjába is elkalauzolja az Ol­va­sót. Prózsa Lilla Zsuzsanna, a Ba­bes-Bolyai Tudomány­egye­tem újságírás-média szakán ta­nuló hallgató temesvári sikertö­ténetek nyomába eredt, tollából több, fia­tal és tevékenységi terü­letü­kön sikeres temesvári port­réját festi meg. Deák Gyöngyi rádiós szerkesztő a Máltai Se­gély­szol­gálatnál tett látogatásá­nak ta­pasz­talatait, Maksay Magdolna szintén rádiós szer­kesz­tő és Kovács Péter egye­te­mi hallgató a Temesvári Magyar Nyugdí­jas­klub szombat délutáni talál­ko­zóján szerzett élményei­ket oszt­ják meg az Olvasókkal. Gáspár Sándor, a Marosvásár­helyi Rá­dió munkatársa a temes­vári ma­gyar közösséget máig erősítő Atyháról elszármazottak közül keresett fel több családot, és írá­sában beszámol tapasztala­tairól. Bögözi Attila, az Erdélyi Riport munkatársa a „Bánság elkényez­tetett folyójáról”, a Bé­ga-Bega-Bögéről írt rendkívül érdekes és átfogó, helyenként lírai hang­vé­telű riportot, szám­talan érdekes helytörténeti ada­lékot is meg­osztva az Olvasók­kal. Proló­gus­tól epilógusig cím­mel össze­ge­zi temesvári ta­pasz­ta­latait írásában Rácz Éva, MÚRE-elnök, a Ko­lozsvári Rá­dió szerkesztője, aki két temes­vá­ri közösségi vezető­vel foly­ta­tott beszélgetés kereté­ben szá­mos kérdés tisztázására is vállal­kozik. A rendezvény során rövi­den bemutatták az anyagok szer­zőit, illetve több kérdés meg­vá­laszolása nyomán a résztvevők betekintést nyerhettek a huszon­hat évvel ezelőtt alapított újság­író egyesület sokrétű tevékeny­sé­gébe, és megismerhették az új­ságíró társadalmat leginkább fog­lalkoztató témákat és az egye­sület további célkitűzéseit. A közvetlen hangulatú könyv­be­mutatót követően az egyesület vezetői dedikálták a kötetet.
Makkai Zoltán