Románia szinten több me­gyében robbanásszerűen terjed a sertéspestis, ha me­gyénkben még szerencsére nem is jelent meg, jó ha a gazdák tudnak bizonyos információkat a betegség megelőzése érdekében!

Mi is az afrikai sertés­pestis?
Egy nagyon ragályos fertőző betegség, amire a vaddisznó és a házisertés egy­- aránt fogékony, de más állatfajra és az emberre nem ve­szélyes. A betegség nem gyógyítható és védőoltással sem lehet megelőzni. Nagy gazdasági kárt okoz, mert szi­gorú igazgatási és ren­dészeti intézkedésekkel jár, jelentős anyagi kárt okozva.

Mi okozza a betegséget?
Okozója egy, az Asfavi­ride családba tartozó DNS-vírus, ami a külső környezeti hatásokkal szemben rendkí­vül ellenálló, fennmarad ólak padlózatán, szalmán, vízben, húsban, félkész termékekben, fagyasztott és lesózott húsokban évekig fertőző ma­rad.

Hogyan terjed a beteg­ség?
Közvetlenül, a beteg állat különböző váladékokkal fertőzi társait, nem közvetlen módon, szintén hurcolják a betegség kórokozóját a ser­tés­tartók, gazdák, gondozók, állatfelvásárlók, állatszállí­tók, az állattartásban használt szerszámok, eszközök, ruhá­zat, lábbeli, de ugyanúgy fon­tos szerepük van a beteg­ség terjedésében a madaraknak, költözőmadaraknak, le­gyeknek, szúnyogoknak, pat­kányoknak és egyéb rágcsá­lóknak.

Milyen tünetei vannak?
A fertőzéstől a gyanút keltő tünetekig pár nap lappangási idő telik el, utána megnyilvánul a betegség he­veny vagy túlheveny formá­jában, ugyanekkor jelent­ke- zik az étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz, vérzések a bőrön, a bőr vöröses-lilás elszíneződése, véres-habos orrfolyás, hasmenés.

Honnan tudjuk biztosan, hogy az állatunk ezzel a kórral fertőzött?
A betegség megállapítása laboratóriumi vizsgálatokkal történik, a gyanút keltő, be­teg állatoktól vérmintát, az elhullotaktól pedig különbö­ző szerveket visznek bevizsgálásra, amikből kimutatható a kórokozó az Állategész­ségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal intézkedései alap­ján.

Ha kimutatják a beteg­séget, mi történik?
Úgy a fertőzött állo­mányt, mint az annak kör­nyé­kén lévőket felszámolják, a tetemeket pedig ártalmatla­nítják, azután fertőtlenítésre kerül sor, betiltják a sertésforgalmazást és -felvásárlást, rendkívül szigorú igazgatási és rendészeti intézkedések lépnek érvénybe.

Mit fontos tudni a gaz­dák­nak megelőzésként?
– azonnal jelezzék az ál­lat­orvosnak, ha megbete­ge­dés vagy netán elhullás történik;
– ne etessék a sertéseket élelmiszerhulladékokkal;
– ne alkalmazzák a sza­badtartást;
– ne vágjanak le beteg állatot;
– fontos a rendszeres ta­ka­rítás, fertőtlenítés, rovar­írtás, védjék az állatokat a legyekkel, rágcsálókkal, ma­darakkal való érintkezéstől;
– sertésvásárlás esetén csak szállítási bizonylatokkal vegyenek állatot;
– vigyázzanak arra, hogy az állatok ne érintkezzenek vaddisznókkal, és ne etes­se­nek velük a vaddisznók által megdézsmált takarmányból;
– minden állatot vetes­se­nek nyilvántartásba fülszámozással a körzeti állatorvos által;
– ne engedjenek a gazdaságba olyan személyeket, akik esetleg hordozhatják a vírust, vagy olyan terüle­tek­ről jönnek, ahol a betegség jelen van.
Dr. Kiss Zsolt
körzeti állatorvos, Végvár