A temesvári Gerhardinum Ka­tolikus Líceum végzős osz­tá­lyainak tanulói június első csü­tör­tökén vették vállukra a jelké­pes batyut, és búcsúztak ének­szó­val a tanintézettől, a neve­lők­től, valamint fiatalabb társaiktól.
Az iskolai kicsengetést köve­tően a végzősök szüleik és ta­ná­raik kíséretében a székesegy­ház­ba vonultak, hogy hálaadó szent­mise keretében is elbúcsúzzanak a líceumi évektől.
A liturgiát bemutató msgr. Dirschl Johann általános hely­nök közvetlen hangon üdvözölte az egybegyűlteket, különösen az első padsorokat megtöltő matu­ran­dusokat. – Amikor négy esz­ten­dővel ezelőtt ugyanitt ültetek a tanévnyitón, az életetek új sza­kasza kezdődött, a líceumi évek. Ez a nap hasonló az akkorihoz: most is új utak, új lehetőségek nyíl­nak meg, számotokra új élet­szakasz kezdődik – mondotta a vikárius, aki Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című mű­vének közismert idézetével bú­csú­zott a ballagóktól: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek látha­tatlan.”
Magyar nyelven ft. Kocsik Zoltán spirituális köszöntötte növendékeit, és a Kalazanci Szent Józsefhez írt piarista him­nusz egy sorát idézte: – Híven a széphez, az igazhoz, jóhoz. Az életben fontos, hogy sugározzuk a szépet, keressük az igazat és hogy jók legyünk, jót tegyünk.
A hagyomány szellemében a végzősök szóban és dallal bú­csúz­tak társaiktól. Sós Timothy fiatalos, egyedi hangvételű be­szé­dében szívből jövő szavakkal emlékezett Bogosi József osz­tály­társukra, aki sajnos ezekben a percekben nem lehet velük. – Az emlékek életünk legőszintébb láncszemei – mondotta, majd társai nevében köszönte meg a tanároknak, nevelőknek a figyel­met, türelmet és támogatást, amelyben a líceumi évek alatt részesültek. A tizenegyedikes tanulók Weöres Sándor költő A teljesség felé című versének soraival köszöntek el társaiktól: Űzd el szánalmaid – a jóság le­gyél te magad. / Dúld fel hie­del­meid – a hit legyél te magad. / Törd át gátjaid – a világ legyél te magad. / Vedd egybe életed-ha­lá­lod – a teljesség legyél te magad.
Ezt követően az iskola kulcsa is gazdát cserélt, egy évig a jö­vőre ballagó tanulók vigyáznak rá.
Végezetül Jakab Ilona ta­nár­nő, a Gerhardinum Líceum igaz­gatója lépett mikrofon elé, és köszönt el a végzősöktől: – Kívá­nom, hogy minden esetben tud­játok mérlegelni a jót és a rosz­szat, szavaitok tükrözzék a fel­halmozott tudást, legyen ré­sze­tek sok elégtételben és Isten áldása kísérjen mindig benne­te­ket.
A ballagás a Gaudeamus igi­tur kezdetű énekkel zárult. A ki­csengetést követő megmérette­tés, az sikeres érettségi vizsga re­mélhetőleg közelebb viszi a fia­talokat céljukhoz, és új távla­tokat nyit mindannyiuk számára.