Ha szombat este egy újságíró meg­kér­dezte volna az aradi színházból kitóduló közönséget, mi a benyomása a bu­- ­dapesti Monarchia Operett előadásá­ról, kétlem, hogy akadt volna valaki, aki ne­gatív véleményt fogalmazott volna meg. Mert az ötletes, pergő, humoros szöveggel megspékelt, fülbemászó dallamokkal telített Huszka Jenő-mű, a Kossuth-díjas Kerényi Miklós Gábor – Kero rendezé­sé­ben magával ragadja a nézőt. S az, miközben felhőtlenül szórakozik, tudatosul benne a lényeg: légy büszke magyar­ságodra!
A tíz évvel ezelőtt Kollár Péter Erik táncoskomikus és jelmeztervező létrehozta együttes kimondott célja a Hunga­rikumnak számító magyar és külföldi operettek népszerűsítése. Örülünk, hogy az Aradi Kamraszínház vezetőségének, annyi hazai és nemzetközi előadást követően sikerült a Maros partjára is elhoznia az Erzsébet királyné (Sissi) és a császári hatalom által halálra ítélt és jel­képesen kivégzett Andrássy Gyula gróf beteljesületlen szerelmének (valós vagy csak a legendában megszületett) törté­netét. Talán nem is ez a lényeg, hiszen minden sikeres operett fülbemászó zené­vel édesített mese. Ezúttal, ha mese is a történet, a magyarság számára minden­képpen szívmelengető.
A Sissi, a magyar királyné című, eredetileg három felvonásos darabot a rendező (az előadás javára) kettőbe tömö­- rí­tette, A közismert Huszka-dalok (Ró­zsám, viruló kis rózsám, Délibábos Hortobágyon, Én mától kezdve csak terólad álmodom) mellett felhangzik két meg­ze­nésített Petőfi-vers, de több keringő, csár­dás és polka is. A fergeteges befeje­zés volt a csúcs, perceken keresztül zúgott a vastaps.
Az előadáson kiválót nyújtott a társulat minden fellépő tagja: Deák Viktória, Árva Dániel, Dezső Ágota, Kádár Szabolcs, Szendy Szilvi, Kollár Péter, Peller Károly, Egri László. Külön ki kell emelnünk a magyar operett „nagyasz­szonyát”, Oszvald Marikát, aki most is egyéni színt visz minden általa megformált alakba, ezúttal Waldeck bárónőébe. (Mellékesen: most is cigánykereket hányt, sőt megénekeltette a közönséget is!) És feltétlenül meg kell említeni az előadáshoz szervesen hozzátartozó, Kéménczy Antal irányította, példásan teljesítő zenekart, valamint a teljes tánc­kart is, amelynek tagjai keringőznek, polkáznak, csárdást vagy palotást járnak, a színtől függően.
Művészhölgyek és -urak, köszönjük a feledhetetlen estét! Visszavárjuk Önö­ket, mihamarabb!
Utóirat helyett: Az aradi közönség aggódva tekingetett a mennyezet felé, ahol az egy órával korábban a város felett átvonult felhőszakadás jól látható nyo­mokat hagyott. Pedig a színház átfedését éppen most fejezték be! (Ujj János)