07 Dec 2018
Írta admin 
0 Hozzászólás 
200 éve született Képessy József vízépítő-mérnök
Temesvár emblematikus, városkép-meghatározó épületeinek élvonalába tartozik a Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat impozáns, háromszintes székháza, amely a Hunyadi (ma: 1989. december 16.) sugárút józsefvárosi oldalának legelején díszeleg. A mutatós épülettömböt, a 20. század hajnalán, 1900-1901-ben emelte Hart Károly temesvári építkezési vállalkozó, a neves budapesti műépítész, Baumhorn Lipót (1860-1932) tervei alapján, aki egyébként a Bánság fővárosa számára a gyárvárosi zsinagógát, az Erzsébet-udvart, a Lloyd-palotát, az Állami Felsőbb Leányiskola együttesét tervezte. Eredetileg kétszintesre méretezték az épületet, az I. világháború kitörését megelőző években húzott rá még egy emeletet Tunner Artúr (1876-1976) temesvári építész. Az épület az utóbbi évtizedben alapos felújítási munkálatokon esett át.
A Temesközt ősidők óta hatalmas mocsárvilág borította. A Szemenikben felszínre törő Temes és a Pojana Ruszka hegységben eredő Béga vizei az Alföldre érve szétáradtak, több helyen is összefolytak a tavak, az ingoványok, a posványok, a zsombé- kosok sokaságát, nehezen járható meándereit hozták létre. Az oszmán hódoltság 166 esztendeje alatt a tájegy- ség elvadult, teljesen elmocsarasodott. Az új gyarmatosítóknak, az osztrákoknak alapvető érdeke volt a direkt Bécsből kormányzott tartomány, amelyet önkényesen Bánát névre kereszteltek át, „vízmentesítése”, folyó- és állóvizeinek szabályozása, csatornák és töltések építése, a talajok följavítása, mezőgazdasági hasznosítása. A Bégát faúsztatásra, illetve hajózásra alkalmas vízi úttá változtat- ták. A lecsapolási, a vízgazgazdálkodási munkálatok a 19. század elején, a reformkorban is tovább folytatódtak, Széchenyi István kezdeményezései, erőfeszítései eredményeként felerősödtek, intenzívebbé és hatékonyabbá váltak. Új szakaszt nyitott a vízrendezés terén az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés, a dualista, császári és királyi monarchia létrejötte. Több mint egy évtizeden át elhúzódó előkészületek, nekigyűrkőzések után, 1872-ben megalakult a Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat, amely a dikaszteriális épületben lelt otthonra, s amely legfőbb céljának és feladatának azt vallotta és tekintette, „hogy a Temes-Bégavölgyi egymással összeköttetésben álló kisebb-nagyobb folyóit, ereit és csatornáit egy- öntetűen szabályozza, és ezzel a völgyet az árvizek ellen biztosítsa”. Magyarország kormánya a Temes-Béga-völgyi Vízszabályozási Társulat hatáskörébe tartozó 423.287 katasztális holdnyi terület vízrendszere szabályozási terveinek kidolgozásával Képessy József (1818-1876) királyi főmér-nököt, vízügyi igazgatót bízta meg.
A jeles vízépítő-mérnök és elismert szakíró két évszázaddal ezelőtt, 1818. február 25-én Orosházán jött a világra, Középfokú tanulmányait Temesváron és Aradon végezte. Mérnöki oklevelet 21 esztendős korában a pesti és a bécsi műszaki főiskolákon szerzett, Korán kezdett publikálni a szaklapokban. Szakcikkeire felfigyelt gróf Széchenyi István is, aki meghívta Képessy Józsefet, hogy kapcsolódjon be a Tisza szabályozási mun- kálataiba. 1847-ben az alig 29 éves mérnököt kineveztette az egyik folyamosztály főmérnökévé. Törökbecse volt a székhelye. Oda került vissza az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc után is. Kiemelkedő személyisége volt a mezőváros művelődési életének; kezdeményezésére alakult meg a kaszinó 1860-ban. Gazdasági téren szintén jeleskedett: magánfaiskolája volt, búzájával pedig díjat nyert az 1867-es párizsi kiállításon. 1861-ben megalapította a törökbecsei takarékpénztárat. Elkötelezett híve volt az öntözéses gazdálkodásnak. Az 1867-ben megjelent, A Magyar Alföld hidrográfiája – vízműszaki nézetek és javallatok a vízöntözés érdekében című munkájának megállapításai napjainkban is időszerűek, helytállóak 1866-tól a bánáti határőrvidék vízi munkálatainak irányítója volt, 1871-ben pedig megbízták a Bánság vizeinek korszerű alapokon történő rendezésével. A másfél százada tartó vízi munkálatok után Képessy József a Bégát, a Temest és mellékfolyóikat egységes vízrendszerként kezelte, és egységes tervet dolgozott ki az egész Temesköz vízügyének rendezésére. Tanulmányainak, vizsgálódásainak eredményeit az 1873-ban közzétett, Javaslat a Bánát közbenső vízhálózatának szabályozásairól című könyvében fog- lalta össze. Az állam 1000 forinttal és 200 arannyal jutalmazta a szerzőt. Műve a magyar műszaki irodalom becses értéke.
Kivételes érdemei elismerése és emlékének méltó megörökítése, továbbéltetése céljából dr. Pogány András mérnök-tanárnak, a Magyar Hidrológiai Társaság Szeged Területi Szervezete elnöksági tagjának javaslatára és közbenjárására, a 19. század második fele egyik legkiválóbb vízügyi szaktekintélye halálának 120. évfordulóján, 1996. november 30-án Temesvár Polgármesteri Hivatala, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Meliorizációs Tröszt temesvári kirendeltsége két – magyar és román nyelvű – gravírozott feliratú fémtáblát helyezett a Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat egykori székháza T. Vladimirescu utca felőli frontjára. Az avatási ünnepségen Képessy József munkásságát méltató emlékbeszédet Nagy Imre György főmérnök, a MHT Szeged Területi Szervezetének elnöke mondott. Az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság anyagi támogatásával elkészült emléktáblákat a két testvérváros, Temesvár és Szeged polgármesterei – Gheorghe Ciuhandu mérnök és dr. Szalay István főiskolai tanár –, akik rövid köszöntő beszédeket is mondtak, leplezték le.
Több évtized múltán, amíg a kerületi vasútigazgatóság hajlékaként szolgált, a Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat jogutódjaként, állítólagos „örököseként” a Bánát Vízügyi Igazgatóságnak sikerült megszereznie a Baumhorn Lipót tervezte épületet. Nagyarányú felújítási, konszolidálási és korszerűsítési munkálatokba fogott, amelyeknek összértéke meghaladta a 3 millió eurót. A hosszan elhúzódott rehabilitálási munkálatok során, amelyek jórészt befejeződtek, az épület külső oldalfaláról eltűntek a Képessy József tiszteletére felfogott emléktáblák. Mindmáig nem kerültek viszsza korábbi helyükre. Senki sem tud – nem akar tudni!? – sorsukról, hollétükről. Dr. Pogány András, nyugalmazott műegyetemi tanár, aki több mint két évtizeddel ezelőtt, az emléktáblák fölavatását kezdeményezte és szorgalmazta, több fórumon is érdeklődött, instanciázott, eljárt, megpróbálta elérni, hogy az érdemdús hidrológus emlékét idéző és megörökítő fémtáblák elő- és ismét a falra kerüljenek. Ha tönkretették, elrejtették vagy – gondatlanságból vagy szándékosan – megsemmisítették azokat, készítsenek újakat, hiteles másolatokat helyettesítésükre. Minden bizonnyal a 3 millió euró maradékából fedezni tudnák a költsége- ket. Ha akarnák, persze. Tartoznának ezzel születése 200. esztendejében a nagy elődnek, a Bánságot az ár- és pangóvizektől megszabadító kiváló vízmérnöknek Képessy Józsefnek valamint az 1996-ban emléktáblákat állító magyarországi partnereiknek is.
