A Pogány Mihály által szerkesztett és kiadott TEMESVÁRI HÍRLAP 1924-1934 között megjelent számaiból helyezett el néhány példányt a HETI ÚJ SZÓ archívumába a nagy temesvári lapalapító unokája, dr. Pogány András mérnök, a lap későbbi felelős szerkesztője, Pogány László fia.
A temesvári lapok között ezzel – kezdve a Pesty Frigyes által 1858-ban kiadott DELEJTŰ hetilappal, és folytatva a Déli Hírlap, a Szabad Szó, a Temesvári ÚJ SZÓ és a HETI ÚJ SZÓ kollekcióival – teljesebb sajtó­hagyatékot őrizhetünk és menthetünk át az utókornak.
A TEMESVÁRI HÍRLAP néhány száma által az alábbiakban bete­kinthetünk városunk csaknem 90 évvel ezelőtti életébe.

1924. február elsején jelentik be Pogány Mihály lapkiadó-tulajdonos január 31-én, 47 éves korában bekövetkezett elhunytát, aki 22 évig állt az élén az 1903-ban létesült új­ságnak.
E lapszám további témái között szerepel: a temesvári püspöki palota felújítása, amelyben felidézik a csanádi püspökség történetét is, Szabolcska Mihály 60. éle­t­évének megünneplése kapcsán szóba kerül a poéta lelkész párizsi találkozása Kossuth Lajossal, teltház előtt játsszák Fall Leo Pompadour operettjét, és nagy sikerrel került sor a Lubinszky együttes előadásaira a gyárvárosi Vigadóban, míg a Tiszti Kaszi­nóban D’Albert Jenő hangversenyére invi­tálnak.

1924. február 2.: Pogány Mihály teme­tése…, repülőjárat terve Temesváron keresztül Budapest – Szeged – Temesvár – Bukarest útvonalon.

1924. február 6.: Tanulmányozzák a kisebbségi kérdést…, a Temesvári Magyar Dalárda közgyűlése.

1924. február 7.: Cikk a „Magyarbarát” – megbélyegzésről…, hirdetések szerint házhoz szállítanak hegyvidéki, nem úsztatott cser- és bükkfát…, Ambrosi Fischer és Tsai R.T. szőlő oltványokat, gyümölcsfa ala­nyo­kat ajánl.

1924. február 13.: „Szlavofil politikával vádolja meg Jorga Miklós, a jeles román történettudós Franciaországot…”, A román-magyar tárgyalások kedvezően folynak…, Az ingyenes román tanfolyam felhívása…, Véres diáktragédia Kolozsváron a nyomor és a román vizsga miatt…, A Magyar dalárda dalestélye a Korona-szállóban…, újság­író­bál a Tiszti Kaszinóban…, Az Erzsébetvárosi Társaskör és Glória Dalegyesület táncmu­lat­sága az Erzsébet vendéglőben…, Méntelepet létesítenek Temesváron, Sztrájkra készülnek a temesvári pékek a kenyér alacsony ára miatt…, A Rónáci Haladókör közgyűlést tart a Kovács-féle vendéglő nagytermében.

1924. február 14.: A nemzetközi hely­zetről olvasható: Franciaország minden­kép­pen arra törekszik, hogy a maga biztonságát könböző szerződésekkel körülbástyázza… Mire volt a neullyi, saintgermaini, versaillesi és trianoni békeszerződés? Hiszen ezekben a szerződésekben a legyőző államok nemcsak a békét diktálták a legyőzötteknek, hanem a maguk és szövetségeseik biztosítására is gon­doltak…, A temesvári kisebbségi újság­írók bálja lezajlott… A nemzetiségi és fele­ke­zeti béke és megértés szelleme lengte át a bá­li termeket. Coste Gyula dr. Prefektus eljött nejével, ott volt Georgevici Lucián dr. Fő­polgármester is…, Temesvári festők Párizs­ban. Jeges Ernő a Salon d’Automne kiállí­táson állított ki képet…, Járossy Dezső ze­ne­akadémiai tanár folyóiratának idei első száma a szerkesztő tollából az elhanyagolt karénekre vonatkozóan taglal időszerű re­formgondolatokat…

1924. február 17.: A temesvári Prefek­túra a korcsmák vasárnapi zárvatartásáról és a szeszkimérések zárórájáról rendelkezik…

1924. március 9.: Figyelmeztető cikk a kommunista szervezkedés veszélyére…, Ko­lozsváron a román-magyar pénzintézetek értekezletén vett részt Temesvárról Lázár Liviusz, a Kereskedelmi és Gazdasági Bank és Probszt János, a temesvári Első Taka­rék­pénztár igazgatója. A tárgyalások során a ro­mán kormány az erdélyi-bánsági vállalatok és bankok érdekében igen jelentős terheket vállalt magára…, Szabolcska Mihály jubi­leuma, negyven éve, hogy költészete szolgál a magyar irodalom dicsőségére…

1924. március 16.: A január 31-én elhunyt Pogány Mihály lapkiadó-tulajdonos szerkesztőségi íróasztal fiókjában talált Románok és magyarok című levél részlete, amelyet román újságíró kollégájához intézett volna “Temesvár nyugodt, komoly, dolgos város…itt sohasem voltak tulságosan ki­éle­zett ellentétek…mért ne adhatna tehát éppen Temesvár példát más városoknak?…”…, A magyar falvakban már csak az öregek ma­radtak, a kivándorlási hiénák Kanadába csal­ják az embereket…, Bartók Béla koncertje a Tiszti Kaszinóban, a nagy magyar zene­szerző London, Párizs, Berlin, Róma és Bécs után végre Temesvárott is megjelenik…, A dél-amerikai utazók számára feladott hir­detés arról tájékoztat, hogy a vállalatnak vannak „Timisoaran saját képviseletei”.

1924. április 20.: A Temesvári városi tanács elhatározta, hogy a kevésbé tehetős sportolók részére olcsó teniszpályabérleteket bocsát rendelkezésre, a pályák elosztása nemzetiségek szerint történt… a zsidók és a magyarok nem fogadták el a nemzetiségek szerinti elosztást… Irodalmi mellékletben: Pogány Mihály, Vuchetich Endre, Fekete Tivadar, Károly József – próza, Sipos Iván, Endre Károly, Mihai Eminescu, Kotzmüth Artur, Draskóczy Ilma, Anzelm Károly – vers… Közgazdaság-rovat: Válságos idők elé nézünk… – Temesvár és a Bánát mar­káns egyéniségű reprezentatív man-je, Tótis Rezső vezérigazgató, a hatalmas méretekben fejlődő Gyapjúipar Részvénytársaság veze­tője egyike közgazdasági életünk azon kép­viselőinek, aki mindenkor helyes ér­zékkel … ítéli meg a gazdasági élet adottságait, a munkatársaknak mondotta: a bánsági, de az egész romániai ipar és kereskedelem hely­zete igen válságos idő elé tekint… Ro­má­niába való import ma nagyon egyszerű va­lami, mert nincsen meg a vámvédelem. Viszont az export Romániából a textil­árukban… tiltva van … azáltal, hogy szabad teret engedélyeztek a Romániába beözönlő nagy importnak valutánkat soha konszo­li­dálni nem tudjuk… A pénzpiac és a mun­kanélküliség: Temesvár léte és alapja a gyár­ipari termelés… e város lakosságának közel… kétharmada létében a gyáripari termeléshez van hozzáfűzve… Temesvár városa elsőnek volna köteles Romániában a munka­nél­küliség esetére való biztosítás intézményét megteremteni…

1925. február 1.: Január 31-én az adó­bevallások utolsó napján a erzsébetvárosi és józsefvárosi adóhivatalnál délelőtt tizenegy óráig beadtak összesen 3500 adóbevallást, míg az adókötelesek száma 9000. A gyár­városi adóhivatalnál a beadott adóbevallások száma 1716, adókötelesek száma 6000, a belvárosi és ferencvárosi adóhivatalnál 1500 adóbevallást adtak le, az adókötelesek száma 10.000. Mint látható a temesváriak nem na­gyon siettek az adóbevallással…, Új táncokat két óra alatt tanít dr. Bergmanné tánc­szalonja, Lloyd-palota…, A temesvári vegyes rekviráló bizottság ülésén meg­álla­pították, hogy esetleges mozgósítás esetén mire van szüksége a hadseregnek…, A Kobelt-bárban, Temesvár legelőkelőbb szó­rakozóhelyén, a bár zongoristája Thomas Gabriel szórakoztatja a vendégeket…, Meg­nyílt a Dorotheum kiállítás Lloyd palotabeli artisztikus helyiségében…, Sport: A banatul-pályán a pályatulajdonos a Kinizsivel, a Patria-pályán pedig a TAC a Politechnikával fog szembeállni.

1927. december 25.: Huszonöt esztendő Írta: POGÁNY LÁSZLÓ… “A Temesvári Hírlap 1927. évi karácsonyi száma egyben határköve annak a hoszonöt esztendőnek, amelyet a köz érdekében, a magyarság szol­gálatában eltöltött…Persze nem az erő­sza­kos magyarosítás volt a programja, hanem a békés együttélés igéje szólt már akkor is a Temesvári Hírlap hasábjairól, amikor a több­ségi lap kiváltságos helyzetében talán eltévelyedhetett volna a soviniszta tulzások fakasvermei közé is, a nemzetbecsülés – a Temesvári Hírlap programja szerint – éppen a más fajták és népesség tisztelete által volt elérhető…” Szuhanek Oszkár a kiváló temesvári festőművész a Cartea Romaneasca könyvkereskedésben mintegy 15 képét állí­totta ki, túlnyomó részük az utóbbi nagy­sze­beni nyaralása alatt készültek…, A Temesvári Hírlap nemzetközi kisebbségi ankétja. Az európai, de talán a világpolitika homlok­te­rében is a kisebbségi kérdés áll. 1919 óta minden diplomáciai esemény, minden po­litikai történés kihangsúlyozott, vagy szor­diu­nos refrénje a 40 milliónyi európai kisebb­ségi lélek joga…, Nem kö­vetelünk kiváltságokat – írta Willer József dr., az Országos Magyar Párt parlamenti fő­tit­kára…Irodalom – Ernst Toller: FECSKÉK, Franyó Zoltán fordítása, Tabéry Géza: Pré­dikátorok anno 1499.

1928. április 8.: Az új állampolgársági törvény megállapítja, hogy azok akik 1924-ben nem voltak Romániában … jogukat csak úgy gyakorolhatják, ha kérésüket előzetesen az igazságügyminisztérium javasolja.

1928. augusztus 11.: A kisebbségi kér­dések rendezésére kiküldött parlamenti bi­zottság beterjesztette javaslatát. A javaslat tartalmazza a kisebbségi iskolák szub­ven­cióját és a kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatásban…, A nemzetközi énekolim­piász megkezdődött Hágában. A Temesvári Magyar Dalárda augusztus 19-én vesz részt…
1928. augusztus 19.: A Temesvári At­létikai Club huszonötéves sportmunka után elérkezettnek látja az időt, hogy beszámoljon közönségének a negyedszázados műkö­dé­séről…, Magyarpárti küldöttség a prefektus előtt a végvári új iskola felépítése ügyében. Végvár község küldöttsége Ambrózy báró útján Coste Gyula prefektustól azt kérte, hogy a megye elégedjék meg a község által vásárolt iskolaépülettel… A prefektus azon­ban tudatta a küldöttséggel, hogy a köz­ok­tatásügyi minisztérium már döntött: az is­ko­lát minden körülmények között fel kell épí­teni… (Ezt a román tannyelvű iskolát a magyar nyelvű református felekezeti isko­la ellenébe erőltette már akkor a román hatalom – a szerk. megjegyzése)…, SZÍNHÁZ… Temesvár legelőkelőbb szó­nokai és írói fogják a távozó Fekete Mihály színigazgatót Temesvár közönsége előtt bú­csúztatni, és 26 éves színészi működését mél­tatni…

1928. augusztus 22.: A temesvári soffőr­szindikátus első nagy autókiállítása Temes­váron…, Magyar kémkedéssel vádolt szökött katona a temesvári hadbíróság előtt. A had­bíróság hatévi börtönre ítélte…

1928. augusztus 24.: A népszövetségi ligák uniójának új útjai, az európai nemzeti kisebbségi kongresszus vezértitkára Ammende Ewald dr.: …a nemzetiségi prob­léma megoldatlansága megmérgezi a szom­szédos államok közötti viszonyt és az euró­pai béke veszélyeztetőjévé válik…

1934. április 25.: Maniu Gyula, Bocu Sever és Zelea Codreanu kihallgatása. Az összesküvési per valamennyi vádlottját 10 évi börtönre ítélték…, Az Arany János Tár­saság jubiláris nagygyűlése. 30 év a bánsági magyar kultúra szolgálatában.

Összeállította: Graur János