Miután első ízben Déván, tavaly Brassóban szervezték meg, idén a Magyar Szórvány Napja al­kalmából Nagyenyeden került sor a központi rendezvényekre, amelyeken Marossy Zoltán, a Temes Megyei Tanács közbeszerzési osztályának vezetője, Kiss Ferenc szaktanfelügyelő, Kiss-Pataki Adél, a Temes megyei RMDSZ oktatási alelnöke mellett részt vett Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő, a Temes megyei RMDSZ elnöke és Molnár Zsolt temesi parlamenti képviselő. Halász Ferenc elnök is­mer­tette, hogy az összetartozás érzésének erősítése mellett, a nagy­enyedi szórványkonferencián meg­tár­gyalt kérdések – időszerű oktatási gondok, az Összetartozunk program kielemzése és kiterjesztése, illetve a Fogadj örökbe egy műemléket program kiterjesztése – a szórványközösségek megma­radá­sának sarkalatos kérdései,  és a résztvevők megismerhették a Szö­vet­ség elképzeléseit, válaszait. Molnár Zsolt képviselő felszólalásában áttekintette a Szövetség szór­vány­programjait, és ennek a harmadik évtizedi céljait megfogalmazva, a kapcsolatok és hálózatok, együtt­működések kiterjesztésének szük­sé­gességét hangsúlyozta. Régiónkban az RMDSZ helyi szervezeteinek szervezésében a Szórvány Napja alkalmából  különböző rendezvényekre került sor, az összetartozás érzésének megerősítése céljából.

Bethlen Gábor fejedelem megidézése

A Temesvár-Belvárosi Refor­mátus Egyházközség Újvárossy Ernő gyülekezeti termében került sor a Magyar Szórvány Napján dr. Sipos Gábor, az Erdélyi Re­for­mátus Egyházkerület főle­véltá­rosa, a BBTE Magyar Történeti Intézetének docense vetített képes Bethlen Gábor jó emlékezete című előadására, amelyben az előadó Er­dély “aranykora” megteremtő­jé­nek életútját vázolta fel Maros­illyétől Gyergyószárhegyig és Ko­lozs­várig, majd Gyula­fehér­várig. Az előadó történeti átte­kin­tésében számos adalékot osztott meg a hall­gatósággal, kiemelve Bethlen Gábor rendkívüli diplomáciai ér­zé­két, amellyel a belső hatalmi har­coktól szétzilált, a Habsburg Bi­rodalom és az Oszmán Biro­dalom között őrlődő korabeli Er­dély érdekeit sikerült legtöbb­ször érvényesíteni. A majdani fejede­lem, miután híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövet­ség­re lépni, szembefordult vele, és ma­gát választatta fejedelemnek. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gaz­dasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ismertette az előadó, aki Bethlen fejedelemmé való megválasztásáról, a korabeli viszonyok szemléltetésére idézte a korabeli feljegyzést, mely szerint “az országgyűlés rendjei féltükben szabadon” választották meg a fe­je­delem személyét, ugyanis azok­ban a napokban Kolozsvárt kör­be­fogták a török-tatár, moldvai és ha­vasalföldi seregek, Bethlen Gábor megválasztását “elősegíte­ni”. Az sem mellékes, hogy éppen Szkender pasa hívta össze az or­szággyűlést. A kezdetben török­ba­rátsága miatt meglehetősen nép­sze­rűtlen fejedelem néhány év alatt rendbetette az országot. Szün­­telenül taktikázva a török és a Habsburg hatalom között, sikerül felszerelnie és korszerűsítenie Er­dély első állandó hadseregét. Gaz­dasági vonatkozásban az adó­ügye­ket központi irányítás alá vonta, ellenőrízte a kereskedelmet, pénzt veretett, állami gazdasági mono­pó­liumokat vezetett be, olasz és morvaországi mesterembereket telepített le Erdélyben, és más gazdasági vonatkozású intéz­kedé­sei következtében sokszorosára nö­vekedett a kincstár bevétele. Mindezek között viszonylagos és hosszantartó belpolitikai stabili­tást is elért, illetve a jelentős kul­tu­rális megvalósítások közül kie­melkedik a gyulafehérvári (püs­pöki) palota felépítése, szintén Gyulafehérváron hozza létre a mai Nagyenyedi Bethlen Kollégium elődjét, lehetőséget teremtett a diá­kok belföldi és külföldi tanulá­sára. Kulturális vonatkozásban Bethlen Gábor megerősítette a protestánsok vallásszabadságát, je­lentős protestáns irodalmi al­kotások válnak közinccsé Szenci Molnár Albert zsoltárfordítónak köszönhetően, és Káldi György katolikus bibliafordító számára is biztosította a lehetőséget a kibon­takozásra. Bethlen Gábor fő célki­tűzése a Magyar Királyság egysé­gének a helyreállítása volt. Ezt azonban a kedvezőtlen külpo­liti­kai hatások miatt nem sikerült meg­valósítani. A tartalmas és ér­de­kes előadás során a résztvevők előtt egy sokrétű adottságokkal meg­áldott uralkodó alakja ele­ve­ne­dett meg, akinek tettei és meg­valósításai évszázadokra meg­határozták az erdélyi viszo­nyokat.

Resicabányán vendégszerepelt a Nefelejcs énekkar

A Temesvárról érkezett Ne­felejcs kórus vendégszereplésével, színes népdalelőadással emlékez­tek szombaton délután a Magyar Szórvány Napjára Resicabányán a helyi Hóvirág Daloskör és a ma­gyar közösség tagjai a Magyar Ház­ban. A Gáspár Mária karnagy által irányított temesvári énekkar Bartók Béla által gyűjtött népdal­csokrot adott elő, mely méltán ara­tott nagy tetszést a közönség so­rai­ban. Az előadást Bugárszky Ildikó tanárnő szólóéneke tette színe­seb­bé. A házigazdák is népdalokkal ked­veskedtek a vendégeknek, kö­zönségnek, majd a két csoport kö­zös éneklésére tapsolhattunk. A rö­vid, kellemes együttlét közvet­len hangulatát bizonyosan min­den résztvevő kellemes emlék­ként vi­hette otthonába, reménykedünk ab­­ban, hogy a jövőben sor ke­rül­het hasonló vagy más jellegű ta­lálkozásokra, egymás erősíté­sére, magyar kultúránk közös őrzése, ápolása érdekében. (M. Bíró Júlia, fotó: Tóth János)

Ifjak találkozása Lugoson

A Temes-parti városban tema­tikus ifjúsági találkozót szervezett a helyi RMDSZ. A ta­lálkozó ke­re­tében asztalitenisz bajnokságra ke­rült sor az Eftimie Murgu Lí­ce­umban. A testmozgás mellett, a tar­talmas együttlét miatt is foly­tat­ható a kezdeményezés, állítják a résztvevők. Ugyancsak a Szór­vány Napjára időzítették a Temes-parti városban Ács Tibor fest­mény­kiállításának megnyitóját, amelyen Pokker László szobrász­mű­vész értékelte az alkotásokat.

Tartalmas Szórványnap Dettán

A Temes megyei RMDSZ által a Magyar Szórvány Napja alkal­má­ból, november 16-án, Andrássy Noémi, a parlamenti iroda vezető­jének irányításával a dettai óvo­dá­sok és kisiskolások kézműves te­vé­kenységeken vettek részt. Az ü­gyeskezű kismesterek nagy öröm­mel festegettek, színezgettek, ra­gasztgattak a Noémi által elké­szített rajzokon. A vidám hangu­latú, kedves rendezvény során szám­talan gyermekdalt hallhattak az óvodások és kisiskolások. A szü­lők is szívesen részt vettek e rendezvényen, örömmel figyelték csemetéjük munkáját.
Az óvónővel együtt köszö­ne­tünket nyilvánítjuk a megyei RMDSZ-nek és a parlamenti iroda munkatársának, a közösségben eltöltött kellemes órákért, azokért a tapasztalatokért, amelyeket meg­osztott velünk. Reménykedünk ab­ban, hogy következő időszak­ban még megismételhetjük a tar­talmas tevékenységet. (Borsos Éva tudósítása)

Zene-bölcsiben a közösség legifjabbjai

A Manó Baba-Mama Klub szer­vezésében, minden hónap má­sodik hetében éneklős, mondó­ká­zós, játékos foglalkozásra kerül sor a legkisebbek számára a Kós Károly Közösségi Központban, me­lyet Juhász Katalin zenepe­da­gógus vezet. Az idei Szórványna­pok rendezvénysorozatába bevont találkozón, ezúttal a ritmusgya­kor­la­tok és az ádventi időszakra han­golódás köré szövődött a közös já­ték. Célszerűnek tartjuk ezúton is felhívni a figyelmet a helyi ma­gyar közösség legkisebbjeinek “klub­jára”, a 2008 márciusában meg­alakult Manó Baba-Mama Klub­­ra, amely azzal a céllal jött lét­­re, hogy lehetőséget teremtsen az anyukáknak és kisbabáiknak a ta­­lálkozásra, információcserére, kö­zös játékra, kellemes időtöltés­re. A találkozókon kiemelt szere­pet kap­nak az ölbeli játékok, mon­dó­ká­zás, közös éneklés, az anya­nyelv sze­retetének továbbadása. A Manó Klub tagjai rendszeresen csat­la­koz­nak a havonta megren­de­zett Játszó- és Alkotóház tevé­keny­­­sé­geihez, ilyenkor zenés és rajzos fog­lalkozással járulnak hoz­zá a ki­csik készségfejlesztéséhez. Minden anyukát és 0-3 éves korú gyer­me­két szeretettel várják a talál­ko­zókra!

Ép testben, ép lélek

A latin mondás szerint, ép testben, ép lélek lakozik, a fenti mondás jelentését kívánták iga­zolni mindazok, akik részt vettek az RMDSZ által, a Bartók Béla Líceumban szervezett Sportnapon. Az iskola tornatermében kora dél­után még javában folyt az asz­ta­litenisz-bajnokság, tucatnyi páros mérte össze ügyességét. Balla Tamás tanár, elismert sakkozó, több jelentős díj elhódítója, a sakk­tábla köré vezényelte az érdeklődő játékosokat. Kortól és játékosi ta­pasztalattól függetlenül nagy si­ker­nek örvendtek a sakk-játszmák, melyek során, ahogy az lenni szo­kott, bőven kínálkozott alkalom a tanulásra is. Ha nehezen is, végül csak kialakult az ostábla-bajnok­ság is, taktikázás (nem véletlenül ne­vezik helyenként triktraknak a já­tékot!), huzavona meg a “pálya szélén” álló “kibicek” megjegy­zé­sei tették vonzóvá a játszmákat. A játszmák, mérkőzések nyertesei­nek nevének meg­je­lentetéséről el­te­kin­tünk ezúttal, mert meg­győ­ző­dé­sünk, hogy nyertesek mind­azok, akik ki­moz­dul­tak a Sportnap al­kal­mából. (m.z.)

Az Élet él, és élni akar

Ady Endre mély gondolata kü­lönösen érvényes a magyar szór­vány­kö­zös­sé­gek­ben.
Az Erdélyi Ma­gyar Nemzeti Tanács és Erdélyi Magyar Néppárt Temes megyei szervezete a helyi magyar közösségek részvételével az életet és élni akarást jelképező fák elültetésével fejezték ki no­vem­ber 15-én, a Magyar Szórvány Napján a közösségi megmaradás igényét.

Óteleken az iskola udvarán a gyerekek ültették el az emlé­kez­tető almafát. A csemetét a helyi plé­bános Nt. Heinrich József aján­dékozta. A közösség makacsul hi­szi, hogy az iskola udvarán lesz még gyermekzsivaj, mint hajdanán – MAGYARUL.
Újmosnicán a helyi közösség a megmaradás reményével ültetett platánfát a református templom kertjében. Az utána következő ve­tített előadás a magyarság ér­té­ke­i­ről szólt, azon éltető hagyo­má­nyokról, melyek nemcsak a ma­gyar­ságnak kincsei, hanem az egész emberiségé is. Értékeink megismerése és megismertetése minden nép javát szolgálja, – hang­súlyozta Vetési Zoltán előadó. Eb­ből adódik a magyarságnak azon küldetése, mely a magyar szór­vány­ra is feladatot ró.
A fák mellé emlékeztető táblák is kerültek, rajta felirattal: „Az Élet él, és élni akar.”
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Néppárt Temes megyei szervezet

ÜNNEPELT A SZÓRVÁNY ALAPÍTVÁNY
Kétnapos rendezvénnyel ünnepelte meg a temesvári Szórvány Ala­pítvány megalakulásának huszadik évfordulóját, amely alkalmat nyúj­tott a hazai, anyaországi és a vajdasági hasonló tevékenységet folytató civil szervezetek számára tapasztalatcserére.
Dr. Bodó Barna professzor, a Szórvány Alapítvány elnöke bemutatta a húsz éves tevékenységet, a jelenségek kutatásától, a magyar szór­vány­közösségeket szolgáló gyakorlati megvalósításokig, a térség közösségei által létrehozott értékek népszerűsítésére vállalkozó helytörténeti ki­ad­ványok kiadásától, a folyamatosan szórványosodó, illetve az iden­ti­tás­feladás küszöbén helyezkedő magyar közösségek megmentése érde­kében különböző stratégiákat kidolgozó szakmai rendezvényekig. Számos szakmai kiadvány, a Szórvány füzetek, Diaszpóra könyvek, a Romániai Magyar Ékönyvek sorozata, a régió történelmi kronológiái, Helyzet-Kép-Jel Könyvek helytörténeti sorozat kötetei, a FESS (felel­jünk együtt saját sorsunkért) füzetek, ugyanakkor számos konferencia. Huszadik születésnapján számos itthoni és anayországi közéleti személyiség köszöntötte a Szórvány Alapítványt, közöttük az alapító tagok közül dr. Albert Ferenc professzor, aki közvetlen hangvételű kö­szöntőjében a Szórvány Alapítvánnyal való együttműködésének számos személyes élményét is megosztotta a résztvevőkkel. A meghívott ven­dégek közül Csóti György parlamenti képviselő, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja méltatta az alapítvány tevé­kenységét. Dr. Zakar Péter történész, Csongrád megye közgyűlésének alelnöke kiemelte, hogy az együttműködések a határ mindkét oldalán élő közösségek gazdagodását szolgálják. Răzvan Hrenovschi, a Temes Me­gyei Tanács kulturális bizottságának vezetője az alapítvány meg­bíz­hatóságát emelte ki.
Călin Rus a Temesvári Interkulturális Intézet igaz­gatója az alapítvány részéről tanusított mindenkor blöcs és megalapozott párbeszédre való készséget méltatta még igen érzékeny kérdések megbeszélése során is. Balázs Attila színművész, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója konkrét példák említésével szemléltette a civil egyesületek közötti együttműködések közösségmegtartó erejét.
A jubileumi rendezvény vendége és kitüntetettje volt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, akinek tevékenységét a Pro Minoritate díjjal ismerték el.

Laudációjában Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hangsúlyozta: a díj elsősorban nem Répás Zsuzsanna jelenlegi tisztségének, hanem az anyaország határain kívül élő magyar közösségek érdekében kifejtett egész tevékenységének szól. „Az ember szívét megérinti, amikor egy ilyen ünnepi alkalmon vehet részt és amikor egy ilyen elismerést kap – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna. Sokat járom a Kárpát-medencét, szeretek sok helyre elmenni, mert ilyenkor látja az ember a munkájának a gyümölcsét. Ahogy egyes régiókban fogadnak, ahogy reagálnak rá, hogy milyen programokat indítunk el Budapesten, látjuk, hogy jó-e az irány, amerre megyünk, szüksége van-e arra, amit kitaláltunk. Nagyon sokra értékelem és köszönöm azt a munkát, amit a Szórvány Alapítvány végez.”
A rendezvény második, szakmai napján számos civil szakember mellett részt vett Szili Katalin is az magyar Országgyűlés volt elnöke, a Szociáális Unió part elnöke, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja, aki hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek szerteágazó és összefonódó tevékenysége “vitte át sokszor a túlsó partra a nemzet ügyét”. A Szórvány Alapítvány két évtizedes tevékenységét, Halász Ferenc a Temes megyei RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a szórvány körülmények miatt egyre beszűkülő mozgástérben, az összefogásra, az egymásraépülésre, együttműködésre alapozva lehet ellenállni az asszimiláció ostromának hangsúlyozva, hogy a szórvány nem a versengés , hanem az együttműködés helye.
A civil vezetőnek járó Pro Minoritate díjat a rendezvény második napján adták át dr. Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szövetség elnökének. Laudációja során dr. Erdei Ildikó, a Szórvány Alapítvány projektmenedzsere elmondta: dr. Halzl József életútja láthatóvá, érezhetővé és hitelessé teszi Szabó Dezső mondását, miszerint „minden magyar felelős minden magyarért”. Dr. Halzl József kiemelte az ifjúság szerepét a Rákóczi Szövetség munkájában: „…Örvendek, hogy oktatásügyi programjainkat ki tudtuk terjeszteni Erdély és a Délvidék szórványvidékeire, több mint 300 szervezetet hoztunk létre, amelyeknek több mint a fele ifjúsági szervezet.”
Idén Pro Minoritate díjban részesült Kántor Zoltán politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője is. A szakmai nap során az érdeklődők több tartalmas előadást hallhattak melyeknek a központi témái a civilek társadalmi szerepvállalalása, civil stratégiák, határokon átnyúló együttműködések és különböző támogatás politikák voltak.
Makkai Zoltán