04 Jul 2019
Írta admin 
0 Hozzászólás 
2019-ben 315 éve, hogy 1704-ben II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választották. A magyar országgyűlés döntése szerint 2019. VII. 8-tól 2020. IX. 17-ig II. Rákóczi Ferenc emlékév a szabadságharcosra emlékeztet.
1676. III. 27-én született Szlovákiában, Borsiban. Nevelőapja, Thököly Imre és anyja, Zrínyi Ilona, nagyapja, nagybátyja áldozatának hatására az osztrákellenességet szívja magába, de családjából kiszakítva a jezsuitáknál nevelkedik, Prágában jár egyetemre, „átnevelését” célozva.
Korán nagykorúsítják, átveszi birtokait, megnősül, szembesül a politikai és társadalmi problémákkal. A családi hagyományokhoz híven, Franciaországot akarja szövetségesnek megszerezni, leleplezik, bebörtönzik.
Az 1703 tavaszán indult szegénylegénymozgalom élére áll őszszel, a Pro patria et libertate zászló alatt egyesíti a szembenálló feleket, váltakozó kimenetelű szabadságharc indul, amely 1711-ben a nemesség árulása révén a szatmári békekötéssel zárul,– április 30-án köti meg Károlyi Sándor, akinek leszármazottait ezért Móricz Zsigmond a huszadik században is átkozza. Rákóczi nem ismeri el, nem tesz hűségesküt, emigrációba kényszerül, segítség reményében Lengyelországba, majd Franciaországba, 1717-ben Törökországba megy, Rodostóban telepszik le. Erről a korszakról emlékirataiban, illetve Mikes Kelemen Törökországi levelek c. könyvében olvashatunk.
1735. IV. 8-án nagypénteken halt meg Rodostóban,– árvaságra jutottak az emigránsok– írja Mikes Kelemen. Konstantinápolyban az akkor jezsuita, majd bencés kolostorban temetik, szívét franciaországi kolostor fogadja be – óhaja szerint.
1904. április 19-én írja I. Ferenc József Tisza Istvánnak: „A magyar történelem kiváló alakjai közül egyedül II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugszanak idegen földön és a hamvaknak hazaszállítása a nemzetnek ismételten kifejezett közóhaját képezte.” …” Utasítom, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának kérdésével foglalkozzék, és erre vonatkozó javaslatait elvárom.”
A Temesvári Hírlapban április 30-án megjelenő cikk az engedélyeztetés körülményeit latolgatja, „…az engedély nem is a szultántól függ, Rákóczi hamvai tulajdonképpen francia területen nyugszanak, a lazarista kolostor, ahova Rákóczi eltemettetett, francia protekturátus alatt áll, amelyre minden vasárnap felhúzzák, – akárcsak a francia nagykövetség épületére – a francia lobogót… Legfeljebb a francia nagykövetségnek lehet valamelyes beleszólása, … amely Rákóczi hamvainak átengedésével elveszti kolostora legértékesebb történeti nevezetességét, …még egy nehézség van, a mohamedán fanatizmus,… a legnagyobb titokban kell a hamvak átvételének történnie…” „Tisza István miniszterelnök bizonyára Thaly Kálmánnal fogja informáltatni magát, aki már korábban is foglalkozott az engedélyeztetéssel.”
1904. július 19-i írásában Kassa püspöke, Bubics Zsigmond Kassa városának követeli Rákóczi hamvait: „Hol évszázadoknak előtte imazsámolyon térdelt…” visszahozza oda nemsokára az utókor kegyeletes nemzedéke száműzött fejedelmét.” … ”Nincs az országban méltóbb helye, hova hamvait elhelyezhetnők”. … ”A Boszporusz partja mellől hazájába tér nemsokára a számkivetett fejedelem, akinek jelszava volt „Pro patria et libertate”.. „Útja fejedelmi leszen, a szivekbe oltott kegyelet várja”… ”A boltíves hajó, ahol az ő fohásza is magasba szállt, kegyeletes zarándokhelye legyen kései századok magyarjainak.”
1906 októberében kerül sor újratemetésére. 1906. októbert 27-én este 6 órakor érkezik a vonat Orsováról Temesvárra a „hazatérő száműzöttel”. Az állomást „számtalan lobogó, gáz– és villanyfény díszítette ragyogóvá”, „a nagyközönség százával, ezrével tolult az állomás épülete fele”, „az erkélyen megszólalt a tárogató, amikor a közeledő vonat fel- tűnt”, „lassú ünnepélyességgel vonult be a vonat, melynek egyik kocsija a nagy halottak elporladt csontjait hozta haza.”
Egy órát tartott az ünnepélyes megemlékezés. Valamennyi nagyobb állomáson tömeg fogadta a vonatot, Budapesten a keleti pályaudvartól többszázan kísérték gyalog a gyászmenetet a Szt. István bazilikáig, ahol istentiszteletet tartottak, majd 28-án II. Rákóczi Ferenc, fia, Zrínyi Ilona, gróf Bercsényi Miklós és neje, gróf Esterházy Antal és Sibrik Miklós Kassán a székesegyházban, Thököly Imre Kézsmárkon lelt örök nyugalmat.
Kiemelt kép: Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása
