Ujj János közíró, helytörténet kutató a Kölcsey Egyesület által 2012-ben kiadott Aradi évszázadok című könyvének, az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában ARAD A HADAK ÚTJÁN címmel megjelent bővített kiadású tanulmány­kötete az egész magyar történelmet alaposan ismerő történelemtanárról árulkodik. Az Arad várai és Az 1848-49-es szabadságharc aradi ese­ményei, illetve Arad a második világháború idején című feje­zetek előtti bevezetőjében alig tíz oldalon átfogó képet nyújt az olva­sók elé szinte a honfoglalástól a huszadik századig terjedő magyar történelem eseményeiről. Megfogalmazása sze­rint, a bevezetőt köz­érthető elő­ta­nulmánynak szánta, el­sősorban azok számára, akik ke­vés­bé isme­rik Arad és a régió törté­netét. Az ezeréves Magyar­ország területén épült várak között igen jelentős sze­repet betöltő aradi várak törté­netét ebből a könyvből, a szer­ző alapos kutatási munkájának kö­szön­hetően, a tárgyilagos törté­­nel­mi információk iránt érdeklődő mai és jövő nemzedékek tagjai is meg­ismerhetik. Szükség volt a védelmet nyújtó várakra, hiszen a szerző által idézett megállapítás szomorú ténye szerint „az embe­riség írott történetében a békeévek száma jó­val kevesebb a háborús évek szá­mánál.” A könyvből Arad várait és várromjait – a kora középkori építmények, a tatárjárást követően emelt várak, a török korban és az azt követően felépített, az újkorba átnyúló erődítmények – a korabeli történelmi helyzet, a népességi és építési adatok, illusztrációk, térké­pek, rajzok kíséretében ismerhetjük meg.
Az 1848-1849-es szabadság­harc aradi eseményeiből a szer­ző vallomása szerint ebben a könyv­ben – azon túl, hogy kitér a város hadiállapotba kerülésének körül­ményeire és a nemzetközi hely­zetre – annak a kilenc hónapnak a tör­ténéseit foglalja össze, amely alatt a vár körül és a város utcáin fegy­veres összecsapások foly­tak. E kor történelmi helyze­tének a bemutatásához a szerző, tárgyilagosságra törekedve magyar és román forrásokat is felhasznált.
Akárcsak könyvének be­ve­ze­tő­jében, a történelemtanári habitus határozza meg Ujj János tárgyra, lényegre törekvő stílusát, amikor felvázolja a második világháború esemé­nyeit. Számba veszi az aradi bombázások következményeit, de említést tesz a károsultak háború utáni kártérítésének elmaradásáról is. Bővebben tárgyalja a háborúnak azt a kor­szakát, amikor a román hadsereg a német és magyar erők ellen fordította fegyverét. Ugyan­akkor kitér a magyar uralom utolsó napjaiban az ara­di zsidó lakosságot ért atrocitásokra.
Ujj János alapos szerzői, va­­lamint Bege Magdolna szer­kesztői munkáját dicséri a kiváló ízléssel szerkesztett könyv, amelyet a város emblematikus épületeiről és emlék­műveiről készült, dokumentum ér­tékű fényképek illuszt­rálnak.
Graur János