A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Tőkés László püspöksége idején meghonosított hagyomány jegyében 2020 elején is megrendezték Nagyváradon az újévköszöntő ünnepséget. A január 11-i esemény megemlékezéssel és főhaj­tás­sal kezdődött a volt egyházkerületi székház udvarában kialakított partiumi magyar történeti panteonban, a Trianon-emléktáblánál.
Itt elhangzott: tavaly a magyar Országgyűlés az idei esztendőt, a trianoni békediktátum századik évfordulóját a nemzeti összetartozás évé­nek nyilvánította, s ennek különös rezonanciája van a Magyarország jelenlegi határain kívül élő magyar nem­zetrészekben. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, mielőtt szervezete szempontjából megnyitottnak nyilvánította volna az emlékévet, felhívta a figyelmet az 1920-as országszakadás és honvesztés okozta trauma sokrétűségére és máig hordozott súlyos terhére, rámutatva ugyanakkor: Trianon gyógyításán össznemzeti erőfeszítésekkel szükséges munkálkodni, hogy a jelenben is tapasztalható önfeladás, lemondás, önsajnálat és amnézia, illetve az idegen érdekekhez való igazodás és megfelelési kényszer ne torkolljon újabb honvesztésbe. A püspök rövid beszédét követően több társadalmi szervezet és intézmény képviselője helyezte el koszorúját az emlékjelnél.
Az emeleti díszteremben Török Sándor Bihar megyei EMNT-elnök üdvözölte az újévköszöntő fogadáson megjelenteket, a nagyváradi és bihari polgári és egyházi élet nemzeti elkötelezettségű képviselőit és szolgálattévőit, valamint a távolabbról érke­zet- teket, köztük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács egyes vezetőit, a Partiumi Keresztény Egyetem elöljáróit és oktatóit, illetve Debrecen testvérváros felsőoktatásának képviselőit. Igei évköszöntővel Molnár Kálmán ny. esperes, volt szilágycsehi református lelkipásztor szolgált.
Évnyitó beszédében Tőkés László előbb a közelmúltra tekintett vissza, 12 évig tartó európai parlamenti küldetésének lejártával mintegy jelképesen is visszaadva megbízatását vá­lasztóinak, kiküldőinek. Majd két nagy jelentőségű történelmi esemény összefüggésében osztotta meg gondolatait a hallgatósággal: „a felfoghatatlan igazságtalanság, a fogságba ve­ttetés, az ország- és nemzetcsonkítás, a nemzeti gyász” centenáriumán, valamint a temesvári népfölkelés, a romániai forradalom 30. évfordulóján, ami „a háromnegyed századig tartó fogságból való megszabadulásnak, 1989 szabadító karácsonyának, a felszabadultak örvendezésének áldott ünnepe”. Bibliai metaforák ívében adott a továbbiakban politikai helyzetértékelést, a megtett utat és társadalmunk, nemzeti közösségünk jelen állapotát elemezve. Méltatta mindazokat, akik az elmúlt években önzetlenül teljesítették a templom-, ország- és nemzetépítés – egymással összefüggő – nemes feladatait, kijelentve: „Méltó és üdvös, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulóján ne a példátlan történelmi katasztrófánk iránti gyász uralja szívünket, hanem a jövőnek – Istennek és embernek – építsünk hajlékot, a megmaradásra. Méltó és üdvös, hogy Trianonból Temesvár felé haladva, további századok és harminc esztendők korszakain és szakadékain átkelve életerőnket sorvasztó szétszakítottságunkat a nemzeti összetartozás szilárd identitástudata és cselekvési stratégiája váltsa fel!” A szónok a világban és Európában zajló folyamatokra kitérve egyszerre fogalmazta meg aggodalmait és reményeit, annak tudatában, hogy „bármennyire is nehéz és viszontagságos: az ígéret földjére vezető útról nem szabad letérnünk – 1989 üzenete és tanulsága is ez”. A püspök végül Nagy László veretes szavaival kérte a Seregek Urának segedelmét az új esztendőben: „kérdésre választ / ő küldjön, / hogy hitem széjjel / ne dűljön, /adjon az Isten / fényeket, / temetők helyett / életet”.
Az EMNT elnöke után Filep Mária, az est díszvendége, a vasfüggönybontó 1989-es páneurópai piknik főszervezője a határok fölötti nemzet­egyesítés ügye, a magyar nemzetpolitika feladatköre és a magyar érté­- kek-hagyományok megőrzésének imperatívusza hármas összefüggésében mondott „elméhez és szívhez szóló” köszöntőbeszédet.
A továbbiakban átadták a Közjó Szolgálatában díjat a Laskovits István elnökölte Érmelléki Gazdák Egyesületének, amelyet Csomortányi István, az EMNP elnöke mutatott be és méltatott. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díját a 2019-es évre Gazda József erdélyi magyar író, művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, tanár, művelődésszervező kapta, akinek szerteágazó, tartalmas, magas színvonalú és mélyen elkötelezett munkásságát Izsák Balázs, az SZNT elnöke méltatta. A kovásznai illetőségű 84 éves kitüntetett irigylésre méltó frissességgel és dicséretes szerénységgel vallotta meg köszönetmondásában, hogy ő csak tet­te a dolgát ott, ahová a Teremtő állította, úgymond a nemzet napszámosaként.
A himnuszok eléneklése és a koccintás előtt Kovács Zoltán volt egyházkerületi főgondnok mondott bib­- liai és irodalmi idézetekkel megtűzdelt újesztendei pohárköszöntőt. Az est során zenei momentumokkal Thurzó Sándor József brácsa­mű­vész, Brugós Anikó népdalénekes és tanítványa, Rejtő Dóra szolgáltak, játszott a Sanzon partizenekar.
Nagyvárad, 2020. január 12.
Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája