Bizony eleget zsörtölődtünk a mögöttünk hagyott évben is, legtöbbször okkal, néha ok nélkül, szokásból, mert mindig kell valakit találni, aki miatt nem úgy alakulnak a dolgaink, ahogy szeretnénk. Általában türelmetlenül várjuk – sajnos főleg másoktól – és sürgetnénk életkörülményeink javulását. A másik véglet, amikor magunkat is becsapva, mindennel, mindig elégedettek vagyunk, rózsaszínben látva és láttatva még a nyilvánvalóan rossz irányba mutató, sötétebb helyzeteket is. Újságírókként pedig rendeltetésszerűen is a jobbítás reményében a hibákra illik figyelmeztetni, hiszen a sajtó, ugatós kutya szerepéből adódóan feladata is a „házőrzés”. Ezt végre tudomásul kellene vegyék azok a bírálatot bírálók is, akik nem élték meg vagy, akik már elfelejtették, milyen az a sajtó, amely parancsra fényez mindent, ami a regnáló hatalom érdekét szolgálja. Pedig nincsenek annyira távol azok az évek, amikor a hosszú sorokat állva jutottunk csak hozzá tejhez, valamicske húshoz, kenyérhez és gyertyafénynél olvastunk a napi sajtóban fénykorszaki vívmányokról, vezért dicsőítő szólamokat, vagy a sorozatos áramszünetek szünetében hallhattuk ugyanazt a rádióban, vagy nézhettük a „királyi” tévé egy-két órás adásában a szeretett vezér hősi tetteiről szóló talpnyalásokat. Nálunk (jelenleg még!), esetenként a pártérdekek kiszolgálására kényszerülés ellenére, viszonylag szókimondó a sajtó, bár erre a helyzetre a környezetünkben is erősödő totalitarizmusra törekvő autoritaritair rendszerek veszélye leselkedik. Pedig, ahol az elbizakodott hatalom rátelepszik a tájékoztatás eszközeire, nem várható el valós értékeket tükröző, hibákra is rámutató tárgyilagosság.
Lapunk – szerény megítélésünk szerint – minden nehézség ellenére, kitart a 30 évvel ezelőtt tett fogadalom mellett, hogy a véleményünk szerinti valót és igazat közvetítsük Olvasóink felé. Az ellenkező döntésekre sarkalló nyomásnak persze, a lapkiadás anyagi gondjai miatt, nehéz minden esetben ellenállni. Sokszor csak rendkívüli figyelemmel és fegyelemmel lehet úgy megfogalmazni üzeneteinket, hogy tájékoztatásunk tárgyilagos maradjon, és ne szolgálja csupán bizonyos személyek vagy politikai érdekcsoportok elvárásait. Ebben Kedves Olvasóink figyelmeztetésének is fontos szerepe van, hiszen az őket rendszeresen félretájékoztató lap hosszú távon még akkor sem tudna fennmaradni, ha egy-egy önös érdekű támogatás ideig-óráig át is segítené a lapkiadást az anyagi gondjain.
Megköszönve lapunk Olvasóinak hűségét, a fenti ígéretekhez tartva magunkat kívánjuk, hogy legyen még sokáig örömük heti újságjuk olvasásában.
MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK BÉKÉS, BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK!
Graur János