Az aradi Kölcsey E­gye­sületnek a fenti címmel megjelentetett könyvét mutatták be a múlt hét végén a Minorita kultúrházban. A Fecskés könyvek sorozat 25. kötetét Jankó András, az egyesület elnöke, valamint a tá­mogató városi tanács ne­vében Bognár Levente he­lyettes polgármester a­jánlotta a megjelentek fi­gyelmébe.
A Matekovits Mihály és Ujj János szerzőpáros könyve a minorita rend aradi megtelepedésének 310. évfordulójára ké­szült. A kis kötetben Ma­te­kovits Mihály tanulmánya Aradon, a közjó szolgálatában címet viseli. Höfflich Kamill minorita szerzetes 1703-ban az oszt­rák hadsereg tábori lelkészi tisztségét váltotta fel az aradi hívők lelki gon­dozásával, s lett a vá­ros első minorita papja. A törökök kiűzését követően ő építette a 18. század elején az első katolikus templomot, majd ő létesítette az első, német nyelvű is­kolát is a városban. A mi­norita atyák ezt az iskolát fejlesztették előbb hat (1745), majd pedig a 19. század közepén nyolc osztályos országos hírű gimnáziummá, s azt 1873-ig mű­ködtették, akkor lett ál­lami főgimnázium. Az im­périumváltást követően új iskolát alapítottak, az Ara­di Katolikus Főgimná­ziu­mot, s azt harminc éven keresztül irányították.
A szerzetesrend tagjai voltak azok, akik 1849-ben a halálra elítélt tábornokoknak lelki vigaszt nyúj­tottak, a vértanúkat utolsó útjukra elkísérték. Emlékükre minden évben gyászmisét mutattak be a minorita templomban. Matekovits Mihály táblázatba foglalta az Aradon élt, vagy a városhoz kötődő minorita szerzetesek írásait, s végül kilenc o­lyan minorita plébános rövid életrajzát közli, akik kiemelkedő szerepet játszottak a város vallási és kulturális életében.
Ujj János a leghosz­szabb életű magyar kulturális folyóirat, az 1918-1940 között megjelent Vasárnap huszonhárom évfolyamának történetét és tartalmát elemzi.
A könyvbemutatót kö­vetően P. Kalna Zsolt OFMConv., a Szent Er­zsé­bet minorita rendtartomány főnöke a rend jelenlegi helyzetéről tartott tá­jékoztatót a nagy számú érdeklődő közönségnek.