Honismereti találkozó
Szombaton, Nagyváradon tartotta Honismereti találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. A találkozóra a Partiumi Keresztény Egyetem Bolyai termében került sor Dukrét Géza elnök vezetésével.
A rendezvény első részében öt értekezés hangzott el, közülük kettőt a régiónk helytörténészei tartottak. A borosjenői dr. Vajda Sándor a 170 éve hunyt el Kossuth Zsuzsanna, a tábori kórházaz főápolónője az 1848-49-es szabadságharcban, míg az aradi Ujj János az Emlékművek sorsa Aradon című értekezését mutatta be. Érdekes volt Bordás István Magyar Műemlékek Pozsonyban című összeállítása.
A találkozón jelent meg a társaság Partium című lapja 28. évfolyamának első száma. Az első tanulmányban Valasek István, a Sapientia EMTE oktatójának a Szenzációs régészeti felfedezés a Temes megyei Egres faluban címmel ismerteti a II. András királyunk idejéből származó leletek jelentőségét. A régiónkból Berecz Gábor, Ujj János, Szekernyés János (Pesty Frigyes történetíróról), Tácsi Erika (a Petőfi kultusz kezdeteiről) tanulmánya olvasható.
A találkozó második részében került sor az évi közgyűlésre, amelyben Dukrét Géza elsők felolvasta a beszámolót, majd elhangzott a pénzügyi- és az ellenőrző bizottság beszámolója is. Azok elfogadása után a tagok megbeszélték az idei tevékenységi tervet, majd pedig a Fényes Elek-díj idei jelöltjeinek a személyét. A 2024-es év konferenciáját aggusztus 30. és szeptember 1. között tartják Nagyszalontán. Végül az idei tanulmányi kirándulások útiterve is megszületett.
A találkozó résztvevői
Dr. Vajda Sándor előadást tart
Majdnem megfelelt a beharangozónak
Azt hiszem, nem tévedek, ha állítom, hogy nagyon sok történelem iránt érdeklődő, illetve a jelenleg a szomszédunkban folyó háború folyását nyomon követő figyelmét felkeltette Zolcer János könyve bemutatójának a sajtóban megjelent előzetese. Mert az idősebb generáció tudja, ki volt Mihail Gorbacsov, manapság pedig mindenki érzi, hogy milyen veszélyt jelent a világra az orosz-ukrán háború.
Nos, a belvárosi református templom imatermében megtartott, nt. Dávid Zsuzsanna tiszteletes és Borbély Zsolt Attila politológus bevezette bemutató (majdnem) megfelelt a várakozásnak. A Gorbacsov titkai című, korábban megjelent könyvéből a szerző néhány olyan tényről rántotta le a leplet, amelyekről nem volt honnan tudnia az átlagpolgárnak. Arról, hogy a Szovjetunió utolsó pártfőtitkárának mi volt a z emberi (egy emberélet mindennél többet ér) és politikai krédója. Azaz, hogyan próbáltas megreformálni a (megreformálhatatlan) szocialista rendszert a Szovjetunió 15 tagköztársaságában. És hogyan tette lehetővé a szocialista rendszer addig zabolában tartott tagállamainak (Lengyelország, Magyarország, NDK, Bulgária) az önállósodás útjára lépését.
Az meg valóban mély mindeddig titok volt, hogy miként sikerült megállítania azt, hogy 1989-ben négy ország hadserege (élén Romániával) meg ne támadja a „szocialista építés útjáról letért” Magyarországot. Mint 1968-ban Csehszlovákiát. Gorbacsov és Ceaușescu utolsó, a bulását alig megelőző moszkvai találkozójáról szóló beszámoló sem akármilyen részleteket tárt fel. Hasonlóan a máltai amerikai-szovjet csúcstalálkozóról.
S ha nem is olvassuk el az arról írtakat, csak végigfutjuk a Gorbacsov társaságában meglátogatott államfők, politikusok, személyiségek listájáról készített felsorolást, akkor senki számára sem kétséges, hogy a könyv kiváló történelmi információpótló olvasmány. A bemutatón jelen lévők arról is meggyőződhettek, hogy Zolcer János újságíró kiváló előadó is, lenyűgözi a hallgatóságát.
És most a címben szereplő „majdnem”-ről. A beharangozóban az is szerepelt, hogy szó lesz az ukrán-orosz háborúról is. A kitörésének a miértjéről és a béke kilátásairól. Nos, ez elmaradt. Amikor a közbeszólásokból és a feltett kérdésekből a szerző rájött, hogy az ő és a teremben helyet foglalók egy részének az álláspontja nem egyezik, nem taglalt aktuális politikai kérdéseket. Pedig szívesen meghallgattuk volna az ő fejtegetését. Így maradtunk a gorbacsovi idők titkainak a feltárásával.