Évekkel ezelőtt a Kölcsey Egye­sület kezdeményezte az aradi magyar képzőművészek bemuta­tását a Magyar Napokon. Idén a 8. tárlat nyílt meg, ezúttal Stein­hü­bel Zoltán képzőművész alkotásaiból. A megyei múzeum Klió ter­mében egy igen magas szín­vo­nalú kiállítást állított ösz­sze a mű­vész. Puskel Péter köz­író szakmai értékelőjében külön kiemelte, hogy a művész azt a hagyományt próbálja felele­ve­níteni, amely az egykori polgári lakásokat idézik. A jómódú tu­laj­donosok művészi alkotások­kal, képekkel és kis­plasz­tikák­kal díszítették ottho­nai­kat.

Az előbbiek most Steinhübel Zoltán kézi készítésű papírmun­kái, míg az utóbbiak a porcelán (tér­ala­kító moduláris munkák) és kerá­miák (vázák, tálak, díszek) bár­mely modern lakásban helyet kap­­hatnának. Ha az újgazdagok, a műértők ugyanúgy áldoznának a művészetre, mint tették azt az egy évszázaddal korábban élt polgá­rok, akkor a jelenkori mű­vé­szek is más anyagi körülmé­nyek között alkothatnának.
Faragó Péter megyei RMDSZ elnök csütörtök dél­után bevallotta, hogy a sok prog­ram közül a Máltai Sze­re­tet­szolgálat Mihály-napi rendezvényére volt leg­in­kább kí­ván­csi. A népi hagyomány jeles napján (a falvakon a jószág be­hajtása a szabad legelőről és a sza­porulat számba vétele) a szol­gálat elnöke, Farkas Viktó­ria kez­deményezésére egy ta­lálkozót szer­veztek a városban 1975-ben ala­kult néptánccsoport, a Viola meg­ünneplésére. A felhívásra a kö­zel húsz éven keresztül aktiváló együttes volt táncosai, énekesei gyűltek össze (fel is öltötték az egy­kori nép­vi­seletet), s összeállt egy zenekar is. Ez utóbbi tagjai élő zenével kísérték a táncosokat, énekese­ket, a mintegy másfél ó­rás, na­gyon jó hangulatú talál­ko­zón. A 1992-ig terjedő esemé­nye­ket az alapító Szabó András, az együt­tes vezetője és koreográfusa ele­venítette fel, humoros vőfély-rig­musokba szedve az egykori tör­ténéseket. Éveket, gondokat, súly­felesleget feledve énekeltek és ropták fergetegesen a régi violások.
A Szabadság-szobor Egye­sület régóta készül egy olyan tör­ténelmi tanulmánykötet ösz­szeállí­tására, amely a kisebbség, első­sor­ban a magyarság sorsának a belefoglalásával igyekszik bemutatni az eseményeket. Az Arad ha­lad című szép kiállítású, tartalmas ki­advány első részé­ben Király András egy összefoglalót írt a vá­ros elmúlt év­ezredének legfonto­sabb történéseiről. Az elmúlt idő­szakban megjelent román nyelvű monográfiákban (illetve az annak titu­lált kiadványokban) a nemze­tiségi történetben hatalmas hiátusok vannak.

Ezekből egy há­rom­ne­gyed századnyit igyekszik „be­tömni” az új kiadvány, amelynek román fordítását is tervezik kiadni a szerzők (Király András, Lehocz­ky Atti­la, Muntean Tibor, Puskel Péter, Ujj János). A könyvet péntek dél­után a Csiky Gergely Fő­gim­názium Tóth Árpád termében Horváth Levente felve­ze­tő szö­ve­gével mutatták be a nagy számú érdeklődőnek.
Szombaton a Békés-bánáti Egy­házmegye gyülekezeteinek ta­lálkozóját tartották meg a bel­városi református templomban. A három ország (Magyarország, Románia, Szerbia) öt református esperességének találkozóján ft. Csűry István a királyhágómelléki püs­pökség püspöke hirdette az igét. Az egész napos rendez­vé­­nyen meg­koszorúzták a Sza­bad­ság-szob­rot.

Az aradi espe­res­ség koszorúját nt. Módi József esperes és Venter Miklós főgondnok, a temesiét Fazakas Csaba leköszönő és Bódis Fe­renc megválasztott es­pe­res he­lyez­te el a szobron. Ugyan­aznap került sorra az aradi VI. osz­tályos diákok Khell Levente és Homolka Ervin szervezte zarándoklatára Világosra. És kirándu­lás volt a következő napon, az ősz utolsó szép napján is, az úgyne­ve­zett „családi pikniken”. Aznap az aradi gyerekeknek nyújtottak le­hetőséget, hogy megismerkedje­nek a pécskai bi­valyfarmmal, az ott nevelt állatokkal, az ott folyó munkával.
A Romániai Magyar Peda­gó­­gus Szövetség Arad Megyei Szer­vezete éveken keresztül min­den ősszel ezt az alkalmat használta fel, hogy bemutassa a megyében óvónői, tanítói, tanári állást el­foglaló fiatal pedagógusokat, va­la­mint odaítélték a ki­emelkedő tel­jesítményt nyújtóknak a Márki Sándor-díjat. A gyermeklétszám drasztikus csök­kenése a pedagógusok szá­mának a csökkenését is maga után vonta, így az említett be­mutatóra és díjazásra csak két­évenként kerül sor. Hétfőn dél­után a Csiky Gergely Főgim­ná­zium Tóth Árpád-termében a szak­mai beszámolókat követően Pellegrini Miklós megyei elnök adta át az idei díjakat Kiss P. Anikónak (Ágya), Straub Judit­nak (Kisiratos) és Zsóri Bar­ba­rának (Simonyifalva), valamint az életműdíjat Király András ál­lam­titkárnak.