A FotoClubPro, a megyei múzeum és a megyei művelődési központ közös rendezvényen emlékezett meg Arad legismertebb fotóművészéről, a tavaly augusztus 4-én elhunyt Kelen Ferencről. A Heti Új Szó is többször adott hírt kiállításairól, köszöntötte őt születése napján, majd halálakor a nekrológja is megjelent.
Fotóművészi és mozgalomszervezői tevékenységét évtizedek óta elismerték, elismerik idehaza és külföldön egyaránt. Tagja volt a Romániai Fotóművészek Szövetségének, a Fotóművészek Nemzetközi Szö­vetségének Kiváló Művésze (EFIAP) cím egyedüli aradi viselője. Neve garanciát jelentett a fotóművészetben, képeit kiállították Romániában, de a világ nagyon sok országában is. Hazáján kívül számos országban, Ausztriában, Németországban, Izraelben, Magyarorszá­gon is egyéni kiállításon mutatta be felvételeit. Több munkáját díjazták, magánszemélyek, de múzeumok is vásároltak tőle képeket.
Ugyanakkor az aradi fotómozgalom szervezéséből is kivette részét. Ő rendezte meg az 1960-as évek második felében a második világháború befejezését követően Aradon az első jelentős, több száz képet bemutató nemzetközi szalont. Újraszervezte a 20. század elején, a vidéki városokban az elsők között alakult, majd megszűnt Aradi Fotóklubot, amelynek hosszú időn keresztül volt elnöke. A FotoClubPro tiszteletbeli elnökének választotta, ren­- dezvényire rendszeresen meghívta.
A terembe érkezőket a művész arcképe (francia festőművész unokahúgának az alko­- tása) fogadta. A teremben Kelen Ferenc mintegy ötven alkotása, a tárlóban kitüntetései, emléklapjai, valamint oklevelei, egy tárlóban pedig néhány a kedvenc fényképezőgépei közül. Az emlékező ünnepségen jelen volt a művész húga és unokaöccse is. A FotoClubPro tb. elnökének javaslatára egy percnyi néma főhajtással tisztelegtek a tavaly elhunyt művész emlékének.
Az emlékkiállítás résztvevői a múzeum Klió termében. Nicolae Scripciuc elnök és a házigazda, Constantin Inel múzeumigazgató köszöntőjét követően tekinthették meg az íz­lésesen rendezett fekete-fehér és színes felvételeket. Aki Kelen Ferencet ismerte, tudta, hogy kamera nélkül nem indult el szinte sehova. A gép nála volt kirándulásokon, sétákon, városnézésen. Erdőben, sivatagban, zajos városnegyedben, de Ausztria alpesi tájain is. Nem azon a művészek közé tartozott, aki felvételeinek többségét kiállította. Volt két-három nagyon jól megválogatott kollekciója, melyekben időnként cserélt néhány képet. Azok kerültek bele, melyeket a maga filterén „megszűrt”, s amelyek megütötték az általa emelt igen magas mércét. Ezért egyetlen kiállított képére sem lehetett soha minőségi kifogást emelni.
A megyei múzeum tervei között szerepel egy állandó Kelen Ferenc-kiállítás megnyitása külön termekben. Mindenképpen növelné az intézmény vonzerejét.