A véletlen úgy hozta, hogy a múlt hét végére összesűrűsödtek a könyvbemutatók Arad megyé­ben. Három településen (Arad, Kisira­tos, Kisjenő/Erdőhegy), ugyan­annyi nap alatt négy kiadó egy-egy új kiadványát mutatták be az olvasóknak. Mindenütt szép szá­mú hallgatóság előtt.
Kezdődött pénteken, amikor Bege Magdolna, a Nyugati Jelen h. főszerkesztője mutatta be Sarusi Mihály Lönni vagy nem lönni című falumonográfiájának az általa szerkesztett „villany­könyvét”. A közel 1500 oldalt tartalmazó alkotást ugyanis csak világhálón lehet olvasni. Egy kér­désre válaszolva, Sarusi Mi­hály kifejtette, hogy mintegy negyven éven keresztül folya­matosan gyűj­tötte, írta édesapja szülőfaluja, Kis­iratos falumo­nográfiájára vo­natkozó ada­to­kat. (Különben a falurajzból hét különböző témájú már könyv alakban is megjelent). A be­mu­tatóból kiderült, hogy csak a táj­szótár több száz oldalnyi anya­got tesz ki. A szöveget és a kö­zölt képeket öt éven keresztül le­het ingyen letölteni az Iro­dalmi Jelen honlapjáról, lehet ben­ne la­pozni, rá lehet kattintani cím­sza­vakra, lehet benne bön­gészni. (Csak a sokszorosítása tilos!) A szerző reméli, hogy egy­szer kia­dót is talál a falu­mo­nográfiára. (A kiadvány bemu­tatóját Kisiratoson és Erdőhe­gyen Jámbor Gyula kapta Iro­dalmi Jelen Könyvkiadó felada­taként.)
Sarusi Mihály nem csak szerzőként volt jelen a talál­ko­zón, hanem a róla szóló két könyv „hő­seként” is. Réhon József Za­ránd­ból nézve címmel Békés­csa­bán kiadott könyvének „ősbemu­ta­tó­ja” nemrég volt Kis­iratoson, s a szer­zőnek Saru­si Mihályról, az Er­délyre, Parti­umra, Aradra vo­nat­kozó köny­veiről írt több mint egy tucat kis­esszéjét (a szerző meg­­fogal­mazása szerint: „jegy­zet­­fűzé­sét”) tartalmazza. Nem véletlen az alcím: Sarusi (Kurtucz) Miska erdélyi szemmel.
A másik, „testesebb” kiad­vány Budapesten a Hongarovox Kiadónál látott napvilágot Foly­ton növő S. M.-fa címmel. A 180 oldalas válogatást Sarusi Mihály műveiből és munkásságáról írt tanulmányokból Kállai Gyöngyi állította össze. Volt miből, mert S. M. igen termékeny szerző. Igaz, az akkori kultúrpolitika gáncsos­kodása miatt első köny­ve igen­csak későn, 37 éves ko­rában, 1981-ben jelent meg, de az­óta folyamatosan adták ki munkáit: regényt, elbeszélést, há­rom kötet költeményt, úti­raj­zot, falurajzot, széptanulmányt, karcolatot, für­dő­levelet, vallo­mást. Már több mint ötvenet.
A szépirodalmi, etnográfiai könyvek megjelenésével egy idő­ben megjöttek az elisme­ré­sek is. Előbb csak helyi jellegű díjak, az­tán az országosak, mint a Füst Milán-, Gáll István-, Petőfi Sándor Sajtószabadság-, József Attila-, Bertha Bulcsu- (kétszer!), Arany János-díj. S az utóbbi két évben pedig a Ma­gyar Érdemrend Lovagkeresztje cím, valamint a Magyar Művé­szeti Akadémia Illyés Gyula-díja. Megtisztelte­tés­nek számít, hogy a kötetben kö­zölt 35 írás közül háromnak aradi a szerzője Csanádi János, Réhon József és Ujj János személyében.
Réhon József Fekete-fehér billentyűk című könyvének Ara­don már megvolt a bemutatója (be is számoltunk róla), most vi­szont Kisiratoson Vajda Noémi és Sarusi Mihály, míg Erdő­hegyen Csanádi János ismertette a hall­gatóknak a szerző olvas­mányos, hangulatos tárcáit tar­talmazó ki­ad­ványt. Különben Er­dőhegyen, a református gyü­lekezeti házban Csanádi János (nt. Papp József mellett az est házigazdája) meg­le­petéssel is szolgált: december 5-én, Miklós nap előestéjén Mikulás öltö­zetben köszöntötte a vendé­geket, a Körösmente Irodalmi Kör tagjai (Molnár Márton, Sime Judit, Szilasi Ildikó, Pálfi Károly, Molnár Erzsébet, nt. Papp József) pedig a Csanádi János szerkesz­tette zenés-iro­dal­mi összeállí­tás­sal szórakoz­tatták a megjelen­teket.
Emlékezetes irodalmi turné volt!