Tagadhatatlan: a „Kárpátok géniusza” még mindig foglal­koz­tatja a romániai polgárokat. Az uborkaszezonban (és nem csak akkor!) időnként felröppenhetnek hírlapi kacsák magánéletéről, vi­selt dolgairól. Ezek va­ló­ságtar­tal­mát megállapítani le­hetetlen.
Evvel magyarázható, hogy a múlt héten megtelt az aradi Tu­lipán könyvesbolt érdeklődőkkel Hodicska Tibor Négyszem­közt Ceausescuval c. könyvének be­mu­tatójára. Az esemény szervezője Pataky Lehel Zsolt, az Aradi Hírek c. internetes portál szerkesztője, valamint a könyvüzlet tulajdonosa, Schmack András volt. Az előbbi kérdéseire válaszolt a nyugalmazott diplomata.
Hodicska Tibor már a bevezetőjében elmondta, hogy csak egy negyedszázad telt el a hosszúra nyúlt román diktatúra bu­kása óta, s máris felejtődnek az események. A magyar fővárosban találkozott olyan fiatallal, a­kinek fogalma sem volt az egy­ko­ri román diktátor személyéről, de még Leninről sem hallott. Pályafutásáról el­mondta, hogy 35 évet szolgált a dip­lomáciában, ebből 19-et volt külszolgálatban, Bukarestben 15 évet töl­tött. Nem véletlenül, u­gyanis tökéletesen beszéli a ro­mán nyel­vet, az egyetem vegyészi ka­rát Iasi-ban végezte el.
Azt érdekfeszítő előadáson végigvezette a magyar diplomácia tevékenységét, kifejtve, hogy a Trianon utáni kormányok közül egyetlen sem volt, a­mely nem lett volna tekintettel a ha­táron kívül maradt magyar ki­sebbség érdekeire. Vonatkozik e megállapítás még a kommunista időkre is. A szerző megtalálta a levéltárban s Rákosi Mátyás Gheorghiu Dej-nek az erdélyi ma­gyarság sorsát érintő, rendkívül éles hangú levelét is.
Külön taglalta a diplomata az 1988-as aradi találkozót. Ak­kor Ceausescu kierőszakolta ta­lál­kozását Grósz Károllyal. A hat órát tartó tárgyaláson ő volt a fordító, így testközelből fi­gyel­hette, milyen hibákat vétett a magyar kommunista párt főtitkára, amikor (például) elfogadta partnere magyarázatát a falurombolásról. Azt is elismerte, hogy az Egyesült Államok sem volt partner a ma­gyar kisebbség helyzetének javításában. Ame­ri­ka nagyobb ügyet kreált két-há­rom baptista prédikátor bebör­tön­zéséből, mint kétmillió ma­gyar sorsának alakulásából – ál­lította.
A kellemes találkozó végén kérdéseket tettek fel, majd a szer­ző dedikálta könyvét.