Franz Metz, a bánsági születésű, jelenleg Németországban élő orgonaművész és zenetörténész német nyelvű könyvet írt a bánsági orgonákról. Ebben részletezi a régió orgonaépítőinek tevékenységét, köztük a két di­nasztiáét: a temesvári Wegenstein Lipót és az aradi Anton Dangl családjáét.
Anton Dangl (számos hangszerét Dangl Antalként szignálta). Arad megyében a legrégebbi ismert Dangl-orgona a székesúti (Se­cusigiu). A hangszer hátára ragasztott fel­irat szerint Anton Dangl polgár 1843-ban készítette. A kisméretű alkotás ma is használható. Az 1857-ben épített réthátit (Tisa Noua, Angyalkút község) kiváló állapotban megőrizték a település sváb római katolikus hívei.
Anton Dangl és fia a régióban sok orgonát gyártott, de ők voltak, akik a budapesti Zeneakadémia első ilyen hangszerét is felszerelték. (Rövid ideig használták, nem fe­lelt meg a kívánalmaknak.) Aradon Andrei Sas és Bertoti Ottó hangszer- és műtárgy-restaurátorok az elmúlt években több Dangl-orgonát restauráltak, köztük a város második legnagyobb ilyen hangszerét, az evangélikus-lutheránus templomét éppen idén ta­vasszal. Most a neológ zsinagóga orgonáján dolgoznak.
Az aradi neológ zsinagógát idén 180 évvel ezelőtt, 1834-ben avatták fel. Építője (valószínűleg) a város kétszer is megválasztott polgármestere, Heim Domokos volt. A hitközség reformátor főrabbija, Chorin Áron már a felépítéskor orgonát szereltetett be. Azt a kisméretű hangszert cserélték ki 1864-ben a most is álló hangszerre. A 14 regiszteres orgonán olvasható: Anton Dangl und Sohn. Burger. Arad. 1864. (Dangl Antal és fia. Polgár. Arad, 1864). A restaurátorok ki­pu­colják, megjavítják a sípokat, de nagyobb javítást nem kell eszközölni a hangszeren. Bertoti Ottó szerint egy nagyon jó hangzású koncertorgona lehet egy kiváló akusztikájú teremben.