Az Alföld című napilap 158 évvel ezelőtti megjelenéséről emlékeztek meg Aradon a múlt pénteken. A saj­tónap a Jelen Ház nagy­termében egy családias han­gulatú kerekasztal-beszél­getéssel kezdődött, amelyre az aradi magyar nyelvű írott (újság), beszélt (rádió) és képes (televízió) aktív és nyugalmazott művelőit hív­ták meg. A megjelent ”sajtósokat”, az aradi magyarság szemét és fülét jelentő Faragó Péter, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő is üdvözölte.

Bege Magdolna és Jámbor Gyula
A Bege Magdolna fő­szerkesztő vezette beszélgetésen felelevenítették a Jelen napilap közel harminc évvel ezelőtti megszüle­té­sét. Az 1989-es események akkori résztvevői közül Jámbor Gyula és Puskel Péter beszélt a lap indulá­sá­ról, arról, miként lett egyet­len délután alatt egy pártlap már megszerkesztett számá­ból 180 fokos fordulattal az igazságot kimondó orgá­num­má. Kegyelettel emlé­keztek azokról a kol­légákról, akik akkor ott vol­tak az indulásnál, tevéke­nyen részt vettek a lap indí­tásában, de azóta egy másik dimenzióba kerültek. Meg­osztotta emlékeit Balta János is, aki néhány évvel később lett a szerkesztőség munkatársa.
A sajtónap hagyomá­nyos eseménye most is egy könyvbemutató volt. Jámbor Gyula Betűkarmester. Beszédes 50 című kötete az Irodalmi Jelen Könyvek so­rozatban került a közönség asztalára. Azt a tényt, hogy most is a lap vezető, egyik letermékenyebb munka­tár­sa igazolja a nagyteremben összegyűlt közel száz ér­dek­­lődő.
A szerkesztője, Bege Magdolna elárulta, hogy a könyv megjelenését már évek óta szorgalmaz­ták. Jámbor Gyulá­tól, kérték, hogy vá­lo­gasson sa­ját írásai­ból, de min­dig eló­dázta, eluta­sította. Most, idei 75. szüle­tésnapja és a sajtó­ban eltöltött öt évti­zede okán a kollé­gák (meglepetésnek szánva!) neki­ültek a szerkesztésnek.
A 260 oldalas kö­­tet válogatás Jámbor Gyula újságírói munkássága utolsó évtizedéből. A száz­nál több írás egy ré­szét a Mementó fe­jezetbe sorolták, hi­szen ezek megemlékezések szemé­lyekről, történelmi, irodalmi esemé­nyek­ről. Kü­lön feje­zet­be ke­rültek a be­szélge­tések. Mint a műsor­ve­zető kérdéseire adott vá­laszokból ki­derült, soka­sá­guk miatt egy részükre már maga az interjút készítő sem emlékezik pontosan. (Ezért mondják azt, hogy az új­ság­írás olyan, mint a mókus­kerék, állan­dóan újból kell kezdeni.) Pe­dig partnerei kö­zött né­hány igen jelentős politikai, kiváló kulturális személyi­ség is található. (Lásd dr. Páva Zoltán, To­kay György, Kovács Kati, Aradszky László, Varga Vilmos, Ma­da­rász Katalin, szlovákiai magyar vezetők, a Piroska házaspár.)
A kérdések között olyanok is elhangzottak, mint Milyen volt asz első munkanapja a szerkesztőségben? Voltak-e kényelmetlen percei? Melyik írásának volt leg­nagyobb visszhangja? A válaszokban akadt olyan humoros történet is, amely akár az aradi sajtó anekdotagyűj­teményébe is bekerülhetne.
Az emlékezetes nap az állófogadással és hosszas beszélgetésekkel zárult.