Idén augusztus 7-11. kö­zött tartottuk a gyermek bibliahetet Végváron, amely Is­­- ten­nek hála és a családoknak, illetve gyermekeknek köszön­-hetően helyi táborrá nőtte ki ma­gát. A végváriak tábo­rát erő­sítette a Temesvárról és Bu­dapestről érkezett gyer­mek­sereg is. Hétfőtől pénte­kig, minden nap 15-20 óráig tartott a foglalkozás, amelyen rendszeresen 40 gyermek vett részt. A központi té­ma az 500 éves Reformáció volt és annak a magyar úttörői. A vég­vári ifjak nagy segítsé­günkre voltak, hiszen az ő közreműködésükkel be­tekintést nyerhettünk Dol­csesza cukrászmester cuk­- rász­dájának kulisszatitkaiba. Dol­csesza segítői az ünnepi torta elkészítésében egy–egy jeles ember volt, úgy mint: Károly Gáspár, Luther Márton, Dé­vai Bíró Mátyás, Kál­vin Já­nos és Szikszai György. Fon­tos hozzávalókat hoztak és adtak át, ami ennek az ünnepi tortának különlegesen finom ízt adott. A recept így szól: 1. Olvasd a Bibliát!, 2. Le­gyen erős hited!, 3. Fogadd el Isten kegyelmét!, 4. Nézz Jézusra! és 5. Minde­nért adj hálát Istennek! Az ünnepi recept minden hozzávalója mellé volt egy rövid le­írás is, a következő bibliai történetek: 1. Az etióp kincs­tárnok megtérése, 2. A ka­per­naumi százados szolgájá­- nak a meggyógyulása, 3. Az adós szolga, 4. Jézus a tengeren jár és 5. A kegyes Ezé­kiás király.
Hogy a recept leírásainak lényege jól fejbe vésődjön, minden nap megtanultuk az aranymondást is, amit egész hé­ten ismételgettünk. Ezek mellett volt még énektanulás, kézimunka, imádság, kincs­ke­resés, sok-sok játék és jó­kedv. A szorgos és ügyes asszonyaink minden nap ké­szítettek valami finomságot: szendvicset, hot dog-ot mus­tárral vagy ketchup-pal, lángost, palacsintát lekvárral vagy tejföllel, zsíros kenye­ret paprikával és paradi­csommal. A gyülekezeti tagok jó­vol­tából fagylaltot, édes és sós süteményt, valamint lé­pes mézet is kaptunk ado­mány­ba, amit a gyerekek nagy örömmel fogyasztottak el. Igazából a zsíros kenyér is olyan jól esett, mintha sohasem ettünk volna. Szóval jó hangulatban és töretlen kedv­vel telt el a bibliahét. A péntek estét szülőkkel, nagy­szülőkkel együtt zártuk, ahol ők is interaktív játékban vettek részt. Kivetítettük a hét ese­ményeiről készült fényké­peket, a gyermekek által telefonnal készített rövid vi­- deókat, ami szintén derűt csalt mindenki arcára. Meg­állapítottuk azt is, hogy a felnőttek is sok, az egyházzal, vallással és reformációval kapcsolatos kérdésre tud­ták a választ. Szóval a vizsgán mindenki átment, így hát közös énekléssel és szeretet- vendégséggel zártuk a családos napot. Vasárnap a gyere­kek a gyülekezet előtt is elé­nekelték a bibliahéten tanult énekeket.
A gyermekek visszajel­zése ez volt: ”Kár, hogy vé­ge!” De, folytatódnak a heti bibliaórák és ott is jókat játszunk és tanulunk. Öröm volt együtt látni őket, és az, hogy nap mint nap vitték a jó hírt (az evangéliumot), mint az első keresztyének. Ezen a hé­ten a gyermekek által nyert dicséretet az Isten.
Köszönjük a fáradhatatlan segítséget az ifjainknak, a konyhán szorgoskodó asz­szony testvéreknek és a férfiaknak, az adakozó gyüle­- kezeti tagjainknak, az egyházközség alkalmazottainak és mindenkinek, aki hozzá­járult a bibliahét sikeréhez.
„A hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által.” Róma 10,17.

Bódis Ferenc, esperes