A város leghíresebb szülöttjére, a vi­lágszerte ismert zenetudósra, zongora­művészre Bartók Bélára emlékeztek meg szülővárosában. A Tamás Sándor által vezetett Pro Bartók Társaság által szer­vezett idei emlékhangverseny is ré­sze annak az immár több mint két évtizede folyamatos erőfeszítésnek, a­mely­nek végső célja Bartók Béla zenei hagyatékának megismertetése, népsze­rű­sítése és kultuszának méltó körülmé­nyeket te­remteni szülővárosában.
Bar­tók Béla születésének 141. évfordulója alkalmából szervezett nagyszentmiklósi Bartók-Nap – amelyre ország­határon innen és túlról Makóról és Sze­gedről is sokan vettek részt – a városban felállított Bartók-emlékművek meg­ko­szo­rúzásával kezdődött. A Jecza Péter méltán híres szobrászművész keze­nyo­mát magán viselő szobornál a Pro Bartók Társaság képviseletében Tamás Sándor elnök és dr. Kerek Ferenc egye­temi tanár, művészeti vezető helyezték el az emlé­kezés koszorúit. A helyi Pol­gár­mesteri Hivatal képviseletében Marcu Loredana és Czene Rozália, a helyi RMDSZ szer­vezet részéről Bartók Béla elnök és Demeter Zsolt tanácsos koszorúzott, majd Kaba Gábor zsombolyai alpolgár­mester, Telbis Mária és Mészáros Anett, a nagyszentmiklósi Ré­vai Miklós Egye­sület, a Szegedi Zene­művészeti Egyetem részéről dr. Kerekné Fekete Éva Artisjus-díjas zongoratanár, a makói dr. Mihálka György Városi Vegyeskar részéről Gilinger Ildikó koszo­rúzták meg az emlékművet. Miután a Nákó-kastéy előtti egész alakos szobor­kompozíciónál is lerótták tiszteletüket, a résztvevők a kastély dísztermében szer­vezett emlék- hangversenyen vettek részt, melynek keretében a köz­tisz­teletnek örvendő Mihailescu zongoramű­vész-család és Doru Roman, illetve Ame­lia Trifu előadóművészeknek kö­szön­hetően ritka és rendkívüli zenei él­ményben részesültek.

A zongoraművész-család két legfiatalabb tagja Dinu és Ioan Mihailescu kitűnő elő­adásban csendült fel a Mikro­kozmosz sorozat szabadon választott hét alkotása, majd Ioan Mihailescu virtuóz mó­don adta elő Bartók Béla BB 88 E-dúr szonátáját, amelyet Kerekné Fekete Éva mutatott be kiemelve, hogy az al­kotás 1926-ban for­duló- pontot jelentett a világhírű zeneszerző munkásságában azáltal, hogy a hangszer lehetőségeit a végletekig igyekezett kihasználni. A há­rom tételes zenemű nyitó részében a dinamikus, sok színes elemet, népzenei hangzásokat is tartalmazó részt követi a sú­lyosabb hangvételű tétel, majd a fe­szültséget a lírai hangvételű harmadik rész oldja fel – kitűnő lehe­tősé­geket biztosítva az előadónak művészete megcsillogtatására – ismertette Kerekné Fe­ke­te Éva. Nagyszerű érzékkel a szer­vezők a bartóki hagyaték egyik különle­ges gyöngyszemét – a Szabadban BB 89 jelzésű – öt részes darabot tűzték műsorra, amelyet Dinu Mihailescu kitűnő tolmácsolásában élvezhetett a hallga­tóság. Zárásként, Manuela Iana és Dragos Mihailescu zongoraművészek, illet­- ve Doru Roman és Amelia Trifu, lega­lább tíz ütőhangszer megszólaltatói – jóvoltából hamisítatlan zenei csemege, Bartók Béla Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című világhírű alkotása ragadta magával a hallgatóságot feledhetetlen zenei élményt biztosítva.
Makkai Zoltán