10 Jun 2021
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Összetartozásunk Napja
Amint szerte a nagyvilágban, Temesváron is – a felekezeti hovatartozást és a politikai nézeteket felülírva – a XXV. alkalommal megszervezett Bánsági Magyar Napok keretében emlékeztek meg a trianoni békediktátum 101. évfordulójáról. A Nemzeti Összetartozás Napján a temesvári és bánsági magyar közösségen belüli, igazi együttmunkálkodásnak lehettek tanúi mindazok, akik az Új Ezredév templomban részt vettek az ünnepi rendezvényen. Mert a százegy évvel ezelőtti országcsonkítást feledni nem lehet és nem szabad, mindig csak gyászolni és elsiratni a múltat hasonlóképpen meddőség, de a nemzetegyesítés szellemében, a legfiatalabb nemzedékek érdekében összefogva a magyar jövendőt építeni Temesváron és szerte a Bánságban kötelező.
1920. június 4-én délután 16,30-kor „ …. harangzúgásban sírt az ország. Lelkészek, papok hirdették az igét, és úgy próbáltak vigasztalni, hogy közben maguk is sírtak. Már akkor is láttuk, hogy csak a Jóistenhez fordulhatunk – idézte meg Nt. Gazda István házigazda lelkipásztor a nemzeti gyász pillanatainak hangulatát. – Most is Isten házában gyűltünk össze, hogy megköszönjük azt, hogy még vagyunk, terveket szövünk, testiekben-lelkiekben építkezünk, reménykedünk, és főleg azt, hogy mi, akik magyarul gondolkodunk, függetlenül attól, hogy a Kárpát-medence vagy a nagyvilág melyik részén élünk, összetartozunk. Ez a tudat erősítsen bennünket továbbra is”.
Amint Jézus Krisztus sebeiből a feltámadásban született meg számunkra a legfőbb jó, a keresztényi lelkület és értékrend, az országcsonkítás mérhetetlen lelki traumájából és a pontosan kimutatható, máig példátlan anyagi romlásból, egy évszázadot követően erőre kaphat az egymás és a többi embertársunk iránti összetartó szeretet, mert „a múlt nem csak gyász, hanem Istennel együtt erő a jövendőhöz.” – hangsúlyozta az ünnepségen Ft. Szilvágyi Zsolt józsefvárosi római katolikus plébános. Az ünnepet méltató beszédében Molnár András alispán, megyei RMDSZ elnök a közös értékeinkhez való ragaszkodásra buzdított, emlékeztetve arra, hogy az utóbbi bő évtizedben eddig soha nem látott módon erősödött és fejlődött a magyar közösség intézményrendszere, és az anyaországi segítséggel megvalósult beruházások a közösségeket képviselő tisztségviselők, intézményvezetők értelmes, jövőbemutató együttmunkálkodásának zálogai kell legyenek. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja is, aki a közösségi helytállást, kiállást méltatta majd köszönetet mondott a Szász Enikő színművésznek a rendületlen kitartásért, amellyel két és fél évtizeden keresztül, rendkívül gazdag és sokrétű, magas színvonalú magyar rendezvénysorozattá tette a a Bánsági Magyar Napokat. Aki szervezett bármilyen közösségi rendezvényt tudja, hogy nem az első rendezvény megszervezése a legnehezebb, hanem a továbbiak, a folyamatosság biztosítása teszi próbára legtöbbször a szervezők kitartását. Feltehetően a Bánsági Magyar Napok negyed évszázados múltjában is voltak nehéz pillanatok, akadályok – elég csak a legutóbbira, a világjárványra gondolni, ami tavaly lehetetlenné tette a magyar művelődési rendezvénysorozat megszervezését – viszont kellő kitartással, összefogással Száz Enikőnek és segítőinek mindig sikerült felülkerekedni az akadályokon, így idén mindannyian örülhetünk a XXV. Bánsági Magyar Napok rendezvényeinek.
Egyik kiemelkedő mozzanata volt az emlékünnepség hangulatába tökéletesen illeszkedő és azt kiteljesítő Túl ötven erdőn című előadóest, amelynek keretében Dévai Nagy Kamilla énekesnő, Liszt Ferenc-díjas érdemes művész és Meister Éva, Magyar Művészetért-díjas színművész ihletett válogatásában és előadásában hangzottak fel irodalmunk nagyjainak időszerű üzeneteket közvetítő versei, illetve a magyarság közismert és közkedvelt dalai és fohászai.
Nemzeti összetartozásunk napja alkalmából tartott ünnepség a Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület által szervezett A trianoni békediktátum emlékezete tárgyakban és képekben című kiállítás megtekintésével folytatódott, amelyet Szanka József, a szegedi Meritum Egyesület egyik alapítója mutatott be a közönségnek. A gyűjtő hangsúlyozta, hogy elsősorban olyan törté- nelmi emlékeket válogatott össze, amelyek a Délvidékhez, a Bánsághoz kötődnek, plakátok, kiáltványok és más nyomtatványok, jelvények, fotók, a témához kapcsolódó festmények, rajzok érmék, korabeli használati tárgyak alkotják a kiállítás anyagát, amelyet elmondása szerint nagy örömmel hozott el az anyaországtól elszakított Temesvárra, annak érdekében, hogy a helyi magyar közösség hiteles, kézzel fogható forrásból is érzékelhesse a korszak hangulatát. A Meritum Egyesületet képviselve Szanka József több kiállítást is elhozott Temesvárra: volt 1848-as témájú kiállítás, amelyet a Bartók Béla Elméleti Líceumban is bemutattak, később a nézők megtekinthették az I. Világháború relikviáiból összeállított kiállítást, most a Trianon témájú kiállítás anyagát vehetik számba az érdeklődők. Mi lesz a következő kiállítás témája? – kérdeztük meg a gyűjtőtől. “Temesvári partnereinkkel együtt az őszi Temesvári Magyar Napokra egy vidámabb témájú, pálinka- és borászati kiállításban gondolkodunk. Úgy gondolom, hogy nem kell külön ecsetelnem mennyire beépült a kultúránk szinte minden területébe a borászat, a szőlőművelés. Óriási anyagot lehetne kiállítani e témában is. A pálinka vonatkozásában pedig érdekes maga a történet, de rendkívül izgalmasak a zugfőzés, a zugfőzők történetéből kiszűrhető adalékok is.”
Alkotóművészek seregszemléje
A helyi magyar értékek felvonultatását célul kitűző Bánsági Magyar Napok alkalmával ismét lehetőséget kaptak a temesvári magyar vagy magyar kötődésű képzőművészek alkotásaik bemutatására. Az idei téma a járványügyi korlátozások, a kényszerű bezártság, a megbetegedés fenyegetése által előidézett hangulatok, érzések művészi megfogalmazását tekinthették meg a KARAN-TÉMA című, a Temes Megyei Tanács kiállítótermében szervezett képzőművészeti kiállításon. A tárlatnyitón dr. Sütő Udvari Magda egyesületi alelnök köszöntését követően Szekernyés János hely- és kultúrtörténész mutatta be a kiállított anyagot, emlékeztetve arra, hogy a temesvári alkotó- művészi társadalom tagjai a XX. század folyamán és napjainkig vállalták és vállalják az úttörők szerepkörét, a temesvári művészekre jellemző volt az új utak és megnyilvánulási formák keresése, a keretek kifeszítése, a forradalminak számító, formabontó technikák alkalmazása, ami a merőben új, a megszokottól eltérő, esetleg a kor elfogadott sémáival szembemenő alkotások születtek. A KARAN-TÉMA kiállítás is illeszkedik e folyamatba, látható, hogy az egészségügyi karantén fordulópontot jelent nem csak a világ, hanem az egyén életében is, aminek művészeti megformálása tükröződik az alkotásokban. A Teréz-bástyában kiállított anyag június 16-ig tekinthető meg. Összhangban a rendezvény hangulatával, és kiteljesítve azt, hallgathatták meg a résztvevők az Artsoma művészeti és zeneiskola bartókos növendékeiből alakult Sleeping Insomnia rockzenekar által előadott, jó hangzású, saját szerzeményeikből álló zenés összeállítást.
Bartók mesterfokon
A száznegyven esztendeje Nagyszentmiklóson született, világhírű Bartók Béla alkotásait összhangban tökéletesekként értékelik a zenetudósok és előadóművészek, kritikusok és laikus rajongók is. Mégis miért kerültek feldolgozásra Bartók tökéletes munkái? – tette fel a kérdést a hallgatóságnak Sárik Péter, a Sárik Péter Trió dzsesszzenekar zongoristája az Új Ezredév Központban szervezett BARTÓK X elnevezésű koncert megnyitójában. Mire a koncert végén felhangzott a bartóki zenei hagyaték egyik gyöngyszemeként számon tartott Este a székelyeknél című alkotás a Sárik Péter Trió (Sárik Péter zongora, Fonay Tibor bőgő, Gálfi Attila dobok) által dzsesszesre átdolgozott változata, a Nagyérdemű meggyőződhetett arról, hogy a bartóki zenei hagyaték tökéletes zenei kompozícióira alapozva, de nem károsítva, deformálva, széthasogatva a bartóki zenei vonalvezetést, hanem annak elemeiből építkezve, a hamisítatlan örömzenélést végtelen kreativitással ötvözve tudnak maradandót alkotni, és nem utolsósorban közelebb hozni, élvezhetőbbé tenni Bartók Béla, nehezebben érthető, formabontó alkotásait is. Igazi (dzsessz)zenei csemegézésnek bizonyult a teljes koncert. A Mikrokozmosz ciklus néhány virtuóz darabjától, az Allegro barbarón, Erdélyi román, majd Bolgár táncokon keresztül, a Gyermekeknek sorozat Csillagok, csillagok című közismert alkotásig, illetve a világhírű zeneszerző több más alkotásán keresztül a Sárik Péter Trió zenészeinek sikerült tartalmas és egyedülálló zenei élményt biztosítani.
Ökumenikus istentisztelet Újkissodán
Soknemzetiségű térségünk egyik jellemzője és értéke a felekezetek közötti együttmunkálkodás, a magyar történelmi egyházak közötti együttműködések pedig elengedhetetlenek közösségi megmaradásunk, megtartatásunk érdekében. A Bánsági Magyar Napok keretében az újkissodai református templomban megszervezett közösségi hálaadásként is értelmezhető ökumenikus istentisztelet a református, római katolikus, unitárius és evangélikus hívek és lelkipásztorok részvételével került megrendezésre. Nt. Bálint Sándor házigazda lelkipásztor és Szász Enikő színművész, a rendezvénysorozat főszervezője üdvözletét követően Nt. Bódis Ferenc református esperes, végvári lelkipásztor, Nt. Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor, Ft. Kocsik Zoltán római katolikus lelkipásztor, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, és Nt. Koppándi Zoltán, a Dél-Nyugat-Erdélyi Unitárius Szórvány-egyházközség lelkésze köszöntötték az Ige szavaival az egybegyűlteket. Az újkissodai református templom szószékéről ezúttal Nt. Koppándi Zoltán unitárius lelkipásztor tolmácsolta az Szentírás megtartó üze- neteit. A lekipásztor hangsúlyozta, hogy az ökumené szellemében megszervezett rendezvény a hálaadás napja is a közösségi megmaradásért, a járvány által okozott sebek begyógyulásáért, a vesztesé- gek által okozott fájdalom enyhüléséért, és meleg szavakkal emlékezett meg a közösség érdekében mindig tevékeny néhai Nt. Fazakas Csaba volt esperesről, temesvár-belvárosi lelkipásztorról. Az istentisztelet ünnepi hangulatának megteremtéséhez járult hozzá a Bokréta Néptánc- és Citeraegyüttes citeracsoportja és énekese, akik alkalomhoz illő népdalcsokorral örvendeztették meg az egybegyűlteket.
Ellentét összhangként, Fény-Árnyék
A fenti érdekes címmel mutatták be a Bánsági Magyar Napok újabb kiállításaként a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában Orbók Ildikó, temesvári születésű, jelenleg Budapesten élő fotóművész alkotásaiból válogatott kiállítást és miután az érdeklődő megtekintette a fény és árnyék, régi-új, sötét-világos, napos-árnyékos, és más ellentétekre alapozott felvételeket, meggyőződhetett arról, hogy művészi ihletettséggel lehet összhangba hozni az ellentétek valamennyi elemét, végső soron ezek egymást egészítk ki és teremtik meg az összhangot. A művésznő, aki második alkalommal állít ki Temesváron, elmondta, hogy képeinek témái mindig maguktól adódnak, rendszerint a pillanatnyi benyomásokat kapja lencsevégre és semmilyen elektronikus segédeszközt nem használ: fotói a valóságot tükrözik. A rendezvénnyel összhangban ismét remekeltek a Sleeping Insomnia zenekar ifjú zenészei, akik ismét saját szerzeményeik közül adtak elő néhányat. A Bánsági Magyar Napok mindenkori együtt- működő partnereként idén is több előadással gazdagítja a rendezvénysorozatot, vagy biztosít helyszínt a temesvári magyar színház, így a fotókiállítást követően Horzsolás alatt címmel szerveztek felolvasóestet Vajda Boróka fiatal színművész verseiből, illetve az érdeklődők megtekinthették Keresztes Péter szerkesztő-operatőr Bánságból Brazíliába – élettörténetek a XX. század elejéről című alkotását, amelyben a szerző Bánságból elszármazott magyar családok történetét tárja fel az egykori kivándorlók leszármazottaival készített beszélgetések alapján.
Az Univerzum jelei
Az egykori vármegyeháza – ma Szépművészeti Múzeum – Barokk termében ünnepélyes keretek között és igen népes részvétel mellett nyitották meg a Temesvári Nőszövetség által szervezett Bánsági Magyar Napok keretében, a temesvári képzőművészet egyik kiemelkedő alkotója, Molnár Zoltán életművét bemutató SZÍNEK ÉS FORMÁK – Az Univerzum jelei című kiállítást. Temesvár jellegzetesen egyéni formanyelvű és színvilágú, a tökéletességig precízen megformált alkotásokat teremtő képzőművésze életművét Hambaras Alina művészettörténész, művészeti író mutatta be, hangsúlyozva azokat a kapcsolódási pontokat, amelyekkel Molnár Zoltán alkotásaiban egyedi módon ötvöződik a zenei és a képi ábrázolás, műveinek üzenetei akár egy felettünk álló erő – nevezzük bárminek – jelzéseiként is értékelhetők. Az előadó kifejtette, hogy a Sepsiszentgyörgyön született és egyetemi tanulmányait követően Temesváron letelepedett művész festészete fokozatosan távolodott a figurális ábrázolástól és jutott el az absztrakcióig, a geometrikus formarend, az op-art és a kinetikus művészet lehetőségeit rendkívül leleményesen használva fel. A tárlatnyitón Szász Enikő, a magyar művelődési rendezvénysorozat főszervezője örömét, hogy a járványhelyzet miatt korlátozások ellenére is sikerült Molnár Zoltán életművét ismét az érdeklődők számára bemutatni, és reményét fejezte ki, hogy sikerül megjelentetni egy Molnár Zoltán művészeti albumot is, illetve felhívta a figyelmet Molnár Zoltán – a temesvári Ion Vidu Zenelíceumban, illetve a központi fodrászat előcsarnokában levő alkotásai megvédésének szükségességére. A tárlatnyitó ünnepi hangulatának megteremtéséhez a művész unokája, Molnár-Popa Dávid figyelemre méltó zongorajátéka járult hozzá. A Szépművészeti Múzeum földszinti termeiben elhelyezett SZÍNEK ÉS FORMÁK – Az Univerzum jelei – Molnár Zoltán című kiállítás június 22-ig, naponta 10-18 óra között (hétfő kivételével) látogatható.
Makkai Zoltán
