– Milyen a hangulat most a parlamentben, amióta teljesjogú kormány irányítja az országot? kérdeztük Molnár András képviselőtől.

– Érdekes a hangulat főleg a bizottságokban. A kormány működik, a tisztségviselők teszik a dolgukat, de azért érezhető, hogy nincs a kormány mögött egy számottevő politikai erő, egy szolíd koalíció. Mi megszavaztuk a jelenlegi kormányt, mert az ország szempontjából szükségesnek és fontosank tartottuk, viszont azt is elmondtuk, hogy minden intézkedést alaposan megvizsgálunk, és amivel nem tudunk egyetérteni, nem fogjuk támogatni. Most, az erőviszonyok felmérése érdekében, minden bizottsági ülést egyeztetések előznek meg. Például kedden az Állandó Választási Bizottság belső működési szabályzatának módosítása volt napirenden a Szenátus és a Képviselőház közös ülésén és látszott, hogy igazából csak a szociáldemokraták szeretnék a módosítást átvinni. Az átfogó módosítás lényege az volt, hogy lehetőséget adott volna a központi intézményben a munkahelyek számának megnövelésére, és a megyéktől visszavontak volna személyket. Mivel a közigazgatás decentralizálásával szembement volna ez a törvénymódosítás, a frakcióban eldöntöttük, hogy nem támogatjuk. Ezt elmondtuk az előzetes egyeztetések alkalmával, ezért elhalasztották a tervezetre vonatkozó szavazást. A mai (szerdai – szerk.) plénumon például számos tervezetet utasítottunk vissza. Egyike volt a Bálványos település nevének románosítása érdekében benyújtott módosító tervezet, amelyet az AUR párt képviselői nyújtottak be. Ez egy kifejezetten magyarellenes kezdeményezés volt, mi érvként felhoztuk a parlamentben azt, hogy Temes megyében számos település német nevű és nincsen semmi baj az elnevezéssel.

– A törvénymódosító indítvány az ország teljes területére lett volna érvényes, alkalmazásával minden más nevű település nevét románosítani kellett volna?

– Ez a tervezet kimondottan Bálványosra vonatkozott, de ha elfogadja a parlament precedens értéke miatt beláthatatlan következményei lettek volna. Ez a kezdeményezés szervesen illeszkedik a magyarellenes narratívába. Számukra minden, ami magyar – a székely zászló, a magyar nyelvű feliratok, Székelyföld elnevezése és mások – vörös posztót jelent. Ebben az ügyben kiálltak mellettünk a liberális, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a kisebbségek és a szocdem politikusok is. Érdekes mozzanata ennek az ügynek, hogy az AUR párt politikusai felmutattak egy a Román Akadémia által kiadott iratot, amelyben kifejtik, hogy Bálványos román elnevezése a helyes, mert a település jelenlegi elnevezése nem felel meg a román nyelvtan normáinak. Persze, hogy nem felel meg, hiszen ez egy magyar név. Ezt az újabb kezdeményezést figyelmeztető jelként kell értékelnünk: az AUR veszélyt jelent számunkra, minden szinten és minden vonalon támadnak bennünket. Legutóbb például október 23.-án egyik képviselőjük Parajdon a sóbánya bejáratánál helyezett el egy román zászlót, majd kiállt a parlamentbe a települések összevonásának ötletével, annak érdekében, hogy ne legyenek magyar többségű települések, illetve a román anyanyelvűek székelyföldi betelepítésének ötletével is előállt. Mivel ezek a parlamentben hangzottak el, joggal gondolhatjuk, hogy szerepel a párt – talán nem nyilvános – programjában a magyar közösség meggyengítése és az érdekképviselet ellehetetlenítése.

– Mit lehet tudni a költségvetés kiegészítésről?

– A parlamentből erre nincs igazán rálátásunk, de tudjuk, hogy megtették ebben az irányban is a szükséges lépéseket, a kormány készíti elő és belátható időn belül a parlament elé fog kerülni a költségvetés kiegészítést lehetővé tevő törvény. Tudni kell azt, hogy ez az éves költésgvetéshez viszonyítva egy gyorsabb, egyszerűbb folyamat és az önkormányzatokhoz időben eljut a nekik megítélt forrás.

– A frakción belül milyen feladatai vannak?

– Az őszi ülésszak megkezdésekor a frakción belül különböző munkacsoportokat alakítottunk ki. Jómagam két munkacsoportban veszek részt. Az egyik a visszaszolgáltatásokkal és a kárpótlásokkal foglalkozik és ezekhez kapcsolódó törvénymódosítások kidolgozását végezzük. Hamarosan be is terjesztjük ezeket a módosításokat. A másik munkacsoport, amelynek munkájában részt veszek a telefonos csalásokkal foglalkozik. Ebben az esetben bonyolultabb a kérdés, hiszen számos állami intézmény, hatóság bevonásával kell a legmegfelelőbb lépéseket eszközölni, de ebben a munkacsoportban is több törvénymódosító kezdeményezést fogunk benyújtani az ülésszak végéig. A frakcióban további, a magyar közösséget érintő témákat is prioritásként kezelünk, és megfogalmazzuk a törvénymódosító kezdeményezéseinket. Makkai Zoltán