A Szent Lászlóhoz köthető megmaradt, kézzel fogható alkotások szinte kivétel nélkül templomi falképek, ezeknek is jelentős többsége Székelyföldön található, de van egy hely, amely nemcsak hogy meglátogatható, a lovagkirály maga is élt a falai között, ez pedig a Bihar településen álló és megújulásban lévő földvár. Geomágneses kutatásokkal a földfelszín alatt megtalálták a Szent László korabeli székesegyház maradványait, az ásatásokkal pedig minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a Szent László idejéből származó egykori püspöki székhely nyomaira bukkantak.
Azt már bizonyosan tudható, hogy a bihari földvár nem Szent István-korabeli, hanem építése minden valószínűség szerint az 1040-es évekre tehető. Egészen biztos az is, hogy ezt a földvárat Szent László nemcsak hogy látta, hanem aktívan használta is hercegként, mert az uralkodását megelőző két évtizedben ez volt a hercegség központi erődítése elevenítette fel Emődi Tamás műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök azon a konferencián, amit Nagyváradon a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében tartottak meg nemrég a római katolikus püspöki palotában.
(Maszol)
