Hagyományosan André Malraux francia írónak tulajdonítják a mondást, mely szerint a XXI. század vallásos/spirituális/misztikus lesz, vagy nem lesz, és a XX. század utolsó, sötét éveiben sok hívő lelkületű kelet-európai ember azzal a reménységgel kapaszkodott eme gondolatba, hogy az embertelen kommunista diktatúrát előbb-utóbb elsöpri az istenhit, és elkövetkezik egy jobb, emberségesebb, igazságosabb világ.
Immár eltelt negyed évszázad a XXI. századból, és tapasztaljuk, hogy mintha az (európai) ember egyre távolabb kerülne a hittől, a keresztényi értékrendet és szimbólumokat elavultnak minősítik sokfelé, a keresztény vallás a legüldözöttebb eme földgolyón és a “mindent szabad” gondolatra épülő liberális eszmék mintha éket vernének, megbontanák az Isten és ember közötti szövetséget.
A fenetbb felvázolt környezetben érthető, hogy nagy érdeklődés előzte meg a Temesvári Közéleti Kávéház utóbbi találkozóját, amelynek vendége a Magyar Unitárius Egyház vezetője, ft. Kovács István püspök volt.
Tamás Péter tiszteletbeli konzul köszöntését követően, dr. Bodó Barna, az est másik házigazdája mutatta be a jeles vendég életpályáját, majd ft. Kovács István püspök rövid, közérthető, tartalmas előadás keretében ismetette az erdélyi alapítású egyház, az unitárius tanítás alapelveit a XVI. századi alapítástól kezdve, a Reformáció erdélyi meghonosításában és terjesztésében betöltött rendkívüli szerepét, az 1568-ban Tordán megtartott országgyűlésen a világon először kinyilatkoztatott és a korabeli hitéletet alapjaiban megreformáló vallásszabadság forradalmi eszméjét, amely szerint „… a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, ki-ki az ő értelme szerint, és ha a község venni akarja, jó; ha pedig nem, senki őket arra ne kényszerítse…”, illetve kitért az egyház 2012-ben történt újraegyesítésérre is, és az unitárius vallásból kifejlődött több európai és amerikai vallási irányzatra is. Az előadó kiemelte az unitárius egyház oktatás iránti elkötelezettségét, az eltelt fél évezred alatatt több fontos intézményt alapított az egyház, amelyben a magyar kultúra kiemelkedő személyiségei ntanultak majd oktatták a fiatal nemzedékeket. Nyilvánvalóan felmerült a Magyar Unitárius Egyház mai helyzete is, szó esett a megmaradási stratégiákról is, a bűn és bűnbocsánat kédéséről, az egyház és a szórványközösségek közötti kapcsolatról, az identitásmegörzés vonatkozásában, illetve az előadó több a közönség soraiból érkező kérdésre is válaszolt. Egyik kérdés a roman nyelv használatára vonatkozott, tudván azt, hogy az asszimiláció hatására számos közösségben élnek román anyanyelvű protestáns tagok. A temesvári, bánsági felekzeti sokszínűség jegyében a rendezvényen részt vett ft. Pál József Csaba magyéspüspök, aki a liturgikus nyelv vonatkozásában kifejtette, hogy a római katolikus egyházban bevett szokás az, hogy mindig a helyiek nyelvén szóljon a hívekhez az igehirdető, nt. Kovács Zsombor evangélikus, nt. Herman M. Rebeka református lelkipásztorok is.
Az izgalmas témákat feszegető, jó hangulatú kávéházi beszélgetés végén Bodó Barna elismerő oklevelekkel jutalmazta a Közéleti Kávéház „törzstagjait”, Ferencz András ny. egyetemi tanárt, valamint Kovács Zsombor evangélikus-lutheránus és Kovács Ibolya református lelkész házaspárt.
(m.z.)
