Ahonnan elkezdődött a népfelkelés

A temesvári városnapok alkalmából a Várbástya Egyesület jóvoltából több, egyszerre temesvári és magyar jellegű rendezvényre is sor került, amelyek a magyar közösség értékteremtő jelenlététét mutatták be az érdeklődőknek. Nagy érdeklődés mellett került sor a Belvárosi Református templompalotát bemutató rendezvényt, amely egyben a közösség történelmi szerepére is kitért. A látogatók megtekinthették a népfelkelés ikonikus helyszíneit és Balázs István László idegenvezető részletesen beszámolt egy-egy helyszínhez kapcsolódó történelmi eseményekről.  

Teqball-bemutató a Magyar Házban

A tájainkon kevésbé ismert, ám a nagyvilágot rohamléptekkel meghódító, hungarikumnak számító, alig tíz éve létrehozott teqball / leginkább az asztalitenisz és a lábteniszként ismert sportok ötvözetére hasonlító sport – szerk. megj./ a City Celebration elnevezésű városnapok alkalmából eljutott Temesvárra is. A székelyudvarhelyi GÓBÉK TEQBALL TEAM elnöke Illyés Szabolcs, sokszorosan díjazott játékos edző és három fiatal tehetséges játékosa, Vasas Gergő, Sánduly Botond és Molnos Magor mutatták be a temesvári Magyar Házban mit is jelent a teqball. Both Stefan kollégánk moderálása mellett, az érdeklődő résztvevők nem csak a sportág szabályait hanem az udverhelyi klub romániai és nemzetközi sikereiről is értesülhettek, illetve megcsodálhatták a fiatal sportolók ügyességét, okos játékát is. Bemutatójában kollégánk kiemelte, hogy  a székelyudvarhelyi klub jelenlegi játékosai több világbajnoki címet is magukénak tudhatnak, és azt is, hogy teqball-hatalomnak számít a székelyföldi klub! 

A Rubik-kocka varázsa

Könnyen lehet, hogy világszerte a legismertebb hungarikum a Rubik Ernő mérnök által 1974-ben kifejlesztett, nevét viselő kocka, amelynek kirakásával a világ minden táján sokszázmillió ember próbálkozott az évek során. Térségünkben is rendkívüli sikernek örvendett a Rubik-kocka, szinte minden családban volt legalább egy kocka és legalább egy személy, aki elsajátította a kocka kirakását. A siker töretlen, bizonyította a Magyar Házban a városnapok alkalmából megszervezett kocka kirakó verseny, amelyen kiderült, hogy ha világbajnokok nem is, de ügyeskezű gyermekek és fiatalok Temesváron is figyelemre méltó sebességgel rakják ki a kockát. IDE MG VALAMI EREDMÉNYT HA VAN 

A fényképezés múltja és … jövője

Nagyszerű, részletesen dokumentált kiállítás keretében szembesülhetett nagyszámú érdeklődő a fényképezés múltjával és fogalmazhatta meg kérdéseit a fotóművészet jövőjéről a fényképezőgép kiállítás során. A kiállítás a Várbástya Egyesület jóvoltából a City Celebration városnapi rendezvénysorozat részeként jött létre.   Orosz Sándor, a fotózás utóbbi több mint száz esztendejének eszközeit megörökítő kiállítás megszervezője a témához kapcsolódó kérdésekre szakmailag megalapozott és részletes tájékoztatást biztosított az érdeklődőknek, akik megtekinthettek néhány ma már ritkaságnak tekinthető fényképezőgépet, például az 1914-1926 között az Ernemann-Werke AG által legyártott kamerát, a Walther Talbot Berlin márkanevű 1920-30 között gyártott és forgalmazott kamerákat, az 1924-ben megjelent Kodak Brownie modell F nevű relikviát, illetve a 2000-es évek “sláger-termékeinek” számító óriási tárhelyű, ultra-, hiperokos csodagépekig, amelyek éppen csak nem beszéltek, bár biztos  vagyok benne, hogy némelyikük képes hangos utasításra is elvégezni a szuperminőségű fényképezés nemes műveletét! 

A tárlat a fényképezés, a fotózás fejlődésének rendkívüli ívét fedi le, akár egy-egy márka fejlődésének bemutatásával: az említett 1924-es Kodak-géptől, a 2005-ben gyártott Easy Share C 300-as modellig, az emberi tudás fejlődését, az erre alapoztt kutatások, fejlesztések sorozatát is maguk mögött rejtik. A mindenkori gépek mögött rendkívüli emberi erőforrás, tudás és kreativitás is érzékelhető. Ugyanakkor a kiállítás híven tükrözi a fényképekhez, a fényképezéshez való, koronként változó viszonyulást is, hiszen elég csak arra gondolni, hogy akár fél évszázaddal ezelőtt a fényképezkedés kiemelkedő családi esemény is lehetett. Három-négy évtizeddel ezelőtt a boldogító igen kimondását követően legtöbb esetben az ifjú párok első útja a fényképészhez vezetett megörökíteni a boldog pillanatokat! Manapság egy átlagos mobiltelefonnal is akár több ezer felvételt készíthet bárki, ráadásul elegendő csak nyomogatni a gombot, viszont ezek a digitális felvételek csak nagyon ritkán kerülnek kinyomtatásra, jobbik esetben egy-egy digitális tárolóba, ahol vagy megtekinti valaki, vagy soha senki. Arról nem is beszélve, hogy a technika folyamatos és gyors iramú fejlődésével előfordulhat, hogy az egy-két évtizeddel előbb lementett fotókat, csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet megtekinteni a mai eszközökkel! Orosz Sándor fényképezőgép-kiállítása erről is “beszél” …  

A szervezőnek köszönhetően a kiállítás a fényképezés fejlődése mellett, a technológia térhódítását is tükrözi: a XX. század elejétől, a kilencvenes évek közepéig a hagyományos, filmes technológiára alapozódott a fényképezés, pár évig együtt élt a hagyományos és a szárnyait bontogató digitális technológia, majd a kétezres évektől egyértelműen tört előre és hódította meg a világot a robbanásszerűen terjedő digitális technológia. Természetesen merült fel a fényképezés jövőjére vonatkozó kérdés. A jelenlegi feszített iramú technikai fejlődést ismerve, annyi bizonyos, hogy határ a csillagos ég. Az, hogy milyen gépekkel fogunk fényképezni mondjuk tíz év múlva, még csak elképzelni is nehéz – fogalmazódott meg a Magyar Házban megtartott fényképezőgép-kiállítás megtekintését követően.

Nyílt nap a Magyar Házban

A városnapok keretében ismét Nyílt napot szerveztek a temesvári Magyar Ház megtekintésére. A ház bejárását sokan tartották érdekesnek, a Várbástya Egyesület önkéntesei számos érdeklődő temesvárinak és több külföldi vendégnek mutatták be a házat hangsúlyozva, hogy szinte folyamatos a helyiségek felújítása és korszerűsítése, ma már több közösségi teret sikerült létrehozni, amelyek a közösségi élet helyszíneivé válnak. A Magyar Ház bejárásával együtt az érdeklődők megismerhették az épület százéves, meglehetősen hányatott múltját is és a Várbástya Egyesület által fenntartott épületben tervezett programokról, tervekről is értesültek.

Öt új díszpolgár

A város több mint ötszáz lakosának és meghívott vendégének részvételével ünnepélyes gála keretében, a Temesvári Filharmónia termében adták át a díszpolgári címeket. Temesvár új díszpolgárai.

Ioan Selejan, a Bánság ortodox metropolitája évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a rászorulók megsegítéséért, munkájával a szolidaritást és a társadalmi felelősségvállalást erősíti, különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben élőkre.

Laila Onu több mint harminc éve meghatározó szerepet játszik a fogyatékkal élő személyeket segítő szolgáltatások fejlesztésében, országos szinten is példaértékű befogadási modelleket alakított ki.

Elisabeta Moldovean saját életének nehézségeit fordította közösségi küldetéssé: a fogyatékkal élők önálló életviteléért és társadalmi részvételéért küzd évek óta.

Brândușa Armanca újságíró hosszú pályafutása során következetesen kiállt a szólásszabadság, a demokratikus értékek és a párbeszéd mellett, miközben újságírónemzedékek képzésében is fontos szerepet vállalt.

Virgil Ianțu, Románia egyik legismertebb televíziós személyisége, számos olyan kezdeményezés aktív résztvevője, amely a kultúrán keresztül kívánja népszerűsíteni az oktatást és a tanulást.

A korábbi évekhez hasonlóan Temesvár napján ezúttal is reflektorfénybe kerültek a fiatal tehetségek. A díszpolgárok mellett a színpadra lépett Alexia Andrașoni, a Carmen Sylva Főgimnázium végzőse, aki idén egyedüli temesvári diákként szerzett színtízes átlagot az érettségin.

Köszöntötték továbbá a CyberMoon robotikacsapatot is, a CD Loga Főgimnázium diákjait, akik Európa-bajnoki címet nyertek. A művészi programot az Ion Vidu Művészeti Líceum két többszörösen díjazott növendéke tette teljessé: Maria Sitaru balerina és David Mardan zongoraművész, akik számos hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedhetnek. (m.z.)

Ünneplés a rácsok mögött

Miközben tízezrek vettek részt a Temesvár-napi koncerteken és belvárosi rendezvényeken, a város ünnepe egy olyan helyszínre is eljutott, ahová a nagyközönség nem léphet be: a temesvári börtön Kuncz- telepen működő mezőgazdasági egységébe. Az ott dolgozó elítéltek karikatúra-rajzoló műhelyfoglalkozáson és fotókiállításon vehettek részt egy olyan kezdeményezés keretében, amelynek célja az volt, hogy a kultúrát a zárt intézmények falai közé is elvigye.

A programot a Rod Fesztivált is szervező Documentor Egyesület valósította meg a 2026-os Temesvár Napja rendezvénysorozat részeként. Az eseményt Temesvár Önkormányzata támogatta a Projektközponton keresztül. A karikatúraműhelyt Radu Clețiu képzőművész vezette, emellett az elítéltek Diana Bilec és Andrea Herczeg fotóiból összeállított kiállítást is megtekinthették.

„Úgy gondoltuk, hogy Temesvár ünnepéből nekik is juttatunk egy szeletet, és úgy érzem, sikerült. A börtön vezetősége erre a napra szabadnapot biztosított számukra, mi pedig Diana Bilec és Andrea Herczeg fotóiból, valamint Radu Clețiu – Temesvár egyik legkiválóbb karikaturistája – alkotásaiból rendeztünk kiállítást. Nagyon jó hangulatú esemény kerekedett, gyümölcsökkel megterített asztallal, jókedvvel és nyitottsággal.

Meggyőződésem, hogy a kultúrát azokba a közösségekbe is el kell vinnünk, amelyek elszigeteltek, vagy ahol korlátozott a hozzáférés a kulturális eseményekhez. A belváros kulturális kínálata már-már túlzsúfolt, és többnyire ugyanazt a közönséget szolgálja ki. Sokan azonban nem tudnak eljutni ezekre a rendezvényekre, és a fogvatartottak is közéjük tartoznak” – mondta Florin Iepan, a Documentor Egyesület igazgatója. (Both Stefan)