Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, Mária mennybevételének ünnepe.

Földi életéből való eltávozásának napját korábban a Keleti Egyház, a 7. századtól pedig a római Egyház főünnepeként tisztelik. XII. Piusz pápa hittételként fogalmazta meg, hogy Mária földi életpályája befejezése után testé-vel és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe. Országalapító Szent István királyunk 1038. augusztus 15-én, halála előtt a Boldogságos Szent Szűznek ajánlotta fel koronáját és országát. Számos oltárkép örökíti meg ezt a történelmi tényt, ám a jelenkori hit- és képrombolók előtt semmi sem volt szent: lefestették, megmásították a művészi alkotást, és vele együtt az igazságot.

A Boldogasszony megszólítás határon innen és határon túl más-más nyelven hangzik, de talán a miénk a legszebb. Kőbe vésték, magas falakba emelték, templommá szentelték, ahol ezekben a napokban búcsúsok imádkoznak. A Boldogasszony tiszteletére felszentelt templomok között van ismert és van ismeretlen tájon épült, a legcsodálatosabbak egyike azonban a Santa Maria Maggiore római főtemplom, amelynek áhítatot sugárzó szépségét nem feledheti, aki közvetlen közelről látta. Hazai tisztelete „Szent István király példája nyomán gyorsan elterjedt; ő ugyanis Székesfehérváron a Mennybe fölvett Boldogasszony tiszteletére bazilikát emeltetett, amely koronázótemplomként és királyi temetkezőhelyül szolgált a középkor végéig. Máriazellt Nagy Lajos király építtette egy győztes csata emlékére. A szombat Mária napja. A világ számtalan templomának védőszentje” – olvasható a Szentek Lexikonában.

A búcsúhelyek közül számunkra a legismertebb Máriaradna, Máriaremete (Budapest), Szeged-Alsóváros, Mátraverebély-Szentkút, Máriapócs, Csíksomlyó, Sasvár, Máriavölgy (Szlovákia), a nemzetközi látogatottságúak közül Lourdes, Fatima, Mariazell, Altötting és a felújítás után átadott párizsi Notre Dame. Tizenkét nemzet kiváltképpen Szűz Máriát tartja pártfogójának, és ez a szám még nem teljes, a legutóbbi időkben (szabadabb légkörben) a számuk szaporodott.

Az a hír, hogy idén augusztus 1115. között tartják Csíksomlyón a legnagyobb romániai magyar nyelvű katolikus ifjúsági találkozót (CSIT) és a jelenlévők ez alkalommal a találkozó 50 éves jubileumát ünneplik – őszintén szólva kellemes meglepetést okozott. Azért, mert ez nem akármilyen könnyű fajsúlyú fesztivál, nem ifjú szónokok gyülekezete, nem „vegyes saláta” jellegű programot kínál. Az anyanyelv dallamossága utat talál az emberek szívéhez. Kányádi Sándor szavaival élve „Játszva magyarul: Aki megért / s megértet / egy népet / megéltet.”

Sipos Erzsébet