Szapáryfalván már az előző napon megkezdődtek a falunap előkészületei: készültek a gyerekprogramokra, feldíszítették a kultúrotthont, és a sütés-főzés is javában zajlott. A hivatalos program másnap, 11 óra körül kezdődött.

A 2016 óta élő hagyománynak megfelelően a hivatalos megnyitóra a templomban került sor, ahol a közösség lelkésze, nt. Hermán M. Rebekka a 133. és a 66. zsoltár alapján hirdette az Igét. A kép, amit kiemelt, az Isten által megáldottak fejére öntött olaj volt: „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára.” Ezzel az egyetértésben és szeretetben élő közösség fontosságára irányította a figyelmet. Ennél találóbb útravalót aligha kaphatott volna a közösség a falunap kezdetén.

Az istentisztelettel egy időben a szapáryfalvi óvoda udvarán sokrétű gyerekprogramra került sor. A szaladgálós játékoktól, az arcfestésen és a gipszalakzatok megfestésén át a különféle kézműves foglalkozásokig sok minden betöltötte az udvart, amelyhez kiváló lehetőséget nyújtott a 20–25 fokos meleg. Igazi jó idő volt. Az Asociația Gal Banatul de Nordnak köszönhetően az érdeklődő gyerekek még környezettudatossági kérdésekre is kaphattak választ, életkoruknak megfelelő formában.


Pillanatkép a gyerekprogramból
Fotó: Madaras Andor

Falunapi vásár

Igazi falunap nem létezhet érdekes termékeket és finom ételeket áruló standok nélkül. Tódor Júlia standjánál időztem el a legtovább; ő a mézeskalácsok mellett népviseleteket is árult. Kérdésemre elmondta, hogy legfontosabb megrendelői a néptánccsoportok, de egyedi igények alapján is készít ruhákat. Nagyszalontától Aradig számos egyesület visz hozzá varrásmintát vagy fényképet, hogy elkészítse a fellépőruhákat. Tevékenységét pár éve kiterjesztette: már egyhetes varrótáborokat is tart, amelyek végére azok is tudnak szoknyát készíteni, akik előzetesen nem rendelkeztek varrástudással.

A vásárból a gofri, a mics, a sör és az üdítők sem hiányoztak. A hagyományos szapáryfalvi birkapaprikásra azonban még várni kellett.

Felvonulás és kulturális program

A megszokott forgatókönyv szerint délután került sor a hagyományos felvonulásra. A menet élén a helyi közösség tánccsapata, a Tűzkarika néptánccsoport haladt. Mögöttük a román Florile Stavilarului, aztán pedig a sági német táncegyüttes következett. Utánuk jöttek a felvonuláson részt vevő vendégek, a sort pedig az ünnepségre idén meghívott együttes, a Pink zárta – egy dobossal, két szaxofonossal és egy tangóharmonikással. A hosszú menetet sok helybeli nézte végig az út mellől, a kellemes idő pedig még inkább kedvezett ennek a szabadtéri programnak.


Népviseletes felvonulás
Fotó: Madaras Andor

Mire a táncosok visszaérkeztek, a kultúrotthon nézőterén már helyet is foglalt a nézősereg. A programot a szapáryfalvi-bodófalvi Hedák együttes nyitotta meg, és nagyszerű hangulatot teremtett a már-már klasszikusnak mondható magyar rockzenével. Az előadott számokat sokan ismerték és szerették, a zenészek pedig jó érzékkel vonták be a közönséget a közös éneklésbe.


A Hedák együttes fellépése
Fotó: Téglásy Sándor

A kultúrotthon megújulása

A kulturális programot ezután a támogatók köszöntőbeszédei szakították meg. Ezúttal azonban nem pusztán ünnepi üdvözlésekről volt szó: a falunapra készült el a kultúrotthon jelentős felújítása.

Petru Carebia polgármester elmondta, milyen fontos a jó együttműködés – nemcsak a falunapi programok összeállításánál, hanem a felújítási projekt megvalósításánál is. Gratulált a szervezőknek, majd pedig köszönetet mondott Molnár András parlamenti RMDSZ-es képviselőnek, aki a szükséges állami források megszerzésében nyújtott segítséget. 

Molnár András elmondta, hogy képviselői keretéből jelentős összegű támogatást szerzett az önkormányzatnak. Elismeréssel szólt arról, hogy a polgármesteri hivatal az eredeti projektet – amely a szaniterhelyiségek kialakítására összpontosított – további fejlesztésekkel bővítette: így számos helyiséget újrafestettek és kimeszeltek, az épületbe pedig új bútorzat került.

Harmadikként Sajti János lépett a színpadra. Megköszönte az együttműködést és a segítséget, majd a közösségi összefogás jelentőségéről beszélt. Mint mondta, a hosszú évek tapasztalatának köszönhetően Szapáryfalván már mindenki tudja, mi a dolga.

Táncok a színpadon

A színpadi táncos előadások sorát a Florile Stavilarului nyitotta meg, hagyományos román kör- és párostáncokkal. Programjuknak ezt a részét már az előző évben is megcsodálhatta a falunap közönsége, ezért erről most nem írunk részletesebben.

A sági néptáncegyüttes változatos, dinamikus műsorral lépett színpadra. A fekete mellett rózsaszín és neonzöld is megjelent a jelmezekben, a táncok között pedig a keringő és más, polgáriasabb tánctípusok domináltak. A táncosok a színpad nagy részét bejárták, különféle alakzatokat formálva. (a frissen alakult csapatról keretes írásunkban is írunk).


A temessági tánccsoport fellépése
Fotó: Téglásy Sándor

A sági csapat után a Tűzkarika következett, akik felcsíki táncrendjüket mutatták be. Előadásuk magabiztos és lendületes volt; a közönség számára is érzékelhetően otthonosan mozogtak a színpadon.

A kulturális programot a román csoport felnőtt táncosai zárták, akik cigánytáncokat adtak elő. Produkciójuk nem csupán táncok sorozata volt: mozdulataikkal történetet meséltek el. A lendületes szoknyalibbenések és a férfiak erőteljes lábmunkája emlékezetes előadást eredményezett.

Vacsoraszünet a kultúrprogram végén

A kultúrprogram után szünet következett. Ez lehetőséget adott arra, hogy mindenki megvacsorázhasson. Közben elkészült a birkapaprikás is: a reggel óta rotyogó, több mint egy tucat üstben főzött ételből több száz adag várta a vendégeket. Aki desszertre vágyott, az sütőtökös vagy almás rétest is vehetett. Aki pedig télire szerette volna feltölteni éléskamráját, az mindenféle lekvárt, befőttet és italt vehetett, amelyeket a szapáryfalviak saját kezűleg készítettek.

Bál és tombola, aztán megint táncmulatság

Az est leszálltával a falunap újabb hagyományos programja következett. Kilenc órától a már említett Pink zenekar biztosította az élőzenét, a táncparkettet pedig gyorsan benépesítették a hazaiak és a falunap vendégei. Aki elfáradt a táncban, a kultúrotthon előtti teraszon pihenhetett meg. A padokon ülve vagy a teraszon állva beszélgethetett, mielőtt visszatért volna a táncparkettre.

Végül éjfélkor eljött az ideje a tombolahúzásnak: mintegy két tucat nyertes szelvény volt, és a masszázstól a festményig, az édességtől a virágig sokféle nyeremény talált gazdára. Az este egyik különleges mozzanata az addig a színpad fölött függő szőlőkoszorú elárverezése volt. A dísz végül 750 lejért kelt el. A húzások és az árverezés lejárta után ismét a zenekaré és a táncosoké volt a tér, egészen hajnali kettőig.

Az ünnepségsorozatot istentisztelettel zárták

A záró istentiszteleten ft. Beszédes Mária bácska-bánát-szerémségi esperes hirdette az Igét. Az esperes torontálvásárhelyi gyülekezete tavaly május óta testvérgyülekezeti kapcsolatban áll a szapáryfalvi gyülekezettel. 

Az esperes asszony Ézsaiás próféta könyvének 57. fejezetéből vett igével az együttmunkálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet, párhuzamot vonva a falunapot megszervező, illetve a kultúrotthon felújítását lehetővé tevő vezetők összefogásával. Az igehirdető ezt összekapcsolta az efézusi levélben elhangzó jó hírrel, miszerint Krisztus lebontotta a falakat és így lehetővé tette az együttélést. Mindezek alapján a lelkipásztor intette a jelenlévőket, hogy helytelen, ha az ember újabb falakat épít kőből, bűnből vagy bármi másból, ami akadályozza az együttes munkát.

Ezután az esperes asszony köszöntő szavakat intézett a gyülekezethez. Üres kézzel ezúttal sem jött: két fából készült tálcát hozott magával, hogy az úrvacsorák során a poharakat és a kenyeret ezekről lehessen kiszolgáltatni a gyülekezet tagjainak.