2018 óta a Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet /WHO/ szeptember 21-ét az Alzheimer Világnapjává nyilvánította. Az Alzheimer-kór egy folyamatosan súlyosbodó, agysejtek pusztulásával járó idegrendszeri betegség, amely a demencia (elbutulás) leggyakoribb oka. Emlékezetkiesést, a gondolkodás gyengülését és viselkedésváltozást okoz, és bár teljesen nem gyógyítható, a kezelés lassíthatja a lefolyását. A betegség a szellemi képességek fokozatos romlásával jár, olyan mértékig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi. A 65 év felettiek 5-10 százalékát, a 80 év felettiek 20-25 százalékát érinti.
Az Alzheimer-kór kezelésére az intenzív kutatások ellenére sem áll rendelkezésünkre gyógymód, lévén, hogy a kiváltó okait pontosan napjainkban sem ismerjük. Korai felismerés és megfelelő terápia segítségével az betegség előrehaladása lassítható, számos Alzheimer-kóros beteg életminősége és önellátási képessége sokáig fenntartható.
Az Alzheimer-kór korai tünetei. Időnként mindenkinek kihagy a memóriája, különösen túlterhelt vagy alváshiányos napokon. Teljesen természetes dolog elfelejteni ritkán látott emberek nevét, vagy kevésbé fontos történéseket. Azonban az idősödésnek nem természetes velejárója a gyakran látott, hozzánk közel álló emberek nevének elfelejtése, vagy a mindennapi használati tárgyak megnevezésének képtelensége, a napi rutinfeladatokról való megfeledkezés, vagy néhány órával korábban történt események elfelejtése.
Dr. Alois Alzheimer, a kór első felismerője és leírója.
Általános elvként megfogalmazható, hogy amennyiben az emlékezőképesség romlása akadályozza a normális életvitelt, megnehezíti a környezettel folytatott kommunikációt, az nem az időskor természetes része. Alzheimer-kórban a rövid távú memória válik érintetté, a hosszabb távú memória gyengülése legtöbbször nem kóros. Élettaninak tekinthető emlékezetzavarok esetén az információ legtöbbször rövid idő alatt felidézhető, míg Alzheimer-kórban jellemzően emlékeztetés után sem állítható helyre. A betegség természetéből adódóan az Alzheimer-kór gyakran nyilvánvalóbb a beteg környezete, mint maga a beteg számára. Kezdete lehet fokozatos, ami nehezebbé teheti a betegség felismerését. Néha valamilyen lelki traumához köthető, ami természetesen nem oka a betegségnek, csak az átmeneti, pszichés egyensúlyzavar feltűnővé teszi az addig rejtett tüneteket. Megfigyelték eszméletvesztéssel kísért súlyos fizikai trauma, jelentős vérveszteséggel járó baleset utáni (esetleg évekkel későbbi) jelentkezését, de a trauma ezekben az esetekben is csak előbbre hozza az Alzheimer-kór megjelenését. Az emlékezőképesség romlása mellett a korai jelek közé tartozhat, ha az idős ember nem tudja megfelelően elintézni a korábban rutinnak számító feladatokat és gyakoribbá válik az elesés.
Az Alzheimer-kór jellegzetes tünetei. Noha a memóriazavar minden esetben megfigyelhető jellegzetesség, az Alzheimer-kór tünetei nem pusztán feledékenységből állnak. A lehetséges elváltozások a következők:
1/. Fokozódó feledékenység. A betegség kezdetén csak időnként jelentkezik, különösen a közelmúltban bekövetkező események és az egyszerű kérések, utasítások esnek ki a beteg memóriájából. Ez a kezdetben enyhe feledékenység azonban folyamatosan fennáll, és az idő előrehaladtával csak romlik. Jellemző, hogy a betegek feleslegesen megismételnek mondatokat, cselekvéseket, elfelejtenek neveket, párbeszédeket, előre megbeszélt időpontokat. Gyakran tárgyaikat teljesen logikátlan helyre pakolják el, aztán nem találják azokat.
2/. Az absztrakt gondolkodásra való képesség fokozatos elvesztése. Az Alzheimer-kóros beteg idővel (esetleg elég hamar) elveszti a képességét arra, hogy átlássa helyzetét, tervszerűen és logikus rendben tudjon gondolkodni. Ez korán megnyilvánulhat a pénzügyek kezelésében, ami később odáig romolhat, hogy nem tud számokkal dolgozni.
3/. A beszéd és önkifejezés képességének romlása. Az Alzheimer-kóros beteg számára kihívást jelenthet a megfelelő szavak megtalálása gondolatai kifejezéséhez, illetve a későbbiekben, már a párbeszédeket is nehezen követik. Idővel az olvasás és az írás is leromlik.
4/. Tájékozódási képesség elvesztése. Az Alzheimerkóros betegek gyakran elveszítik időbeli és térbeli tájékozódó képességüket, ezért új környezetben feltűnően segítségre szorulnak. Idővel még ismert közegben is elveszettnek érezhetik magukat /eltévednek ismerőseik, végül saját lakásukban is, különösen szokatlan körülmények között, pl. éjjel sötétben/.
5/. Az ítélőképesség romlása. A mindennapi problémák megoldása (például annak eldöntése, hogy mit kell tenni, ha az étel a gáztűzhelyen odaég) egyre nehezebbé, később kivitelezhetetlenné válik. Az Alzheimer-kórra jellemző, hogy a döntéshozás egyre lehetetlenebb.
6/. Feladatvégzés nehézségei. A betegség előrehaladtával az egykoron rutinfeladatnak számító tevékenységek (pl. a főzés, keresztrejtvény megoldása) is kivitelezhetetlenné válnak. Idővel az előrehaladott Alzheimer-kóros beteg a legalapvetőbb dolgok elvégzését is elronthatja vagy elfelejtheti.
7/. Személyiségváltozás. Az Alzheimer-kóros betegek hangulata ingadozóvá válhat. Gyakran bizalmatlanok másokkal szemben. Makaccsá válhatnak és szociálisan visszahúzódhatnak, bár szociális igényeik általában sokáig megmaradnak.
A betegség korai stádiumában ez a romló memóriájuk miatti frusztrációnak tudható be. A betegséggel párhuzamosan gyakran depresszív tünetek is kialakulnak. Ahogy a betegség előrehalad, az Alzheimer-kóros beteg nyugtalanná, szorongóvá, agresszívvá válhat, majd teljesen inadekvátan (célszerűtlenül, oda nem illően) kezdhet viselkedni.
Mivel a korai Alzheimer-betegség tünetei általában lassan romlanak, a diagnózist gyakran elég sokára állítják fel. A még éppen csak kialakulóban levő betegség áldozatai valószínűleg észreveszik, hogy valami nincs rendben velük, de (a betegség előtti személyiségüktől és meggyőződéseiktől függő mértékben) megpróbálják ezt leplezni. Emiatt a környezet gyakran csak akkor veszi észre a bajt, amikor a tünetek már kifejezettek és akkor döbbennek rá arra, hogy hasonló jellegű, csak enyhébb tünetek már évekkel korábban is megvoltak.
Mivel ma még nem ismerjük az agy boncoláskor kimutatható, kóros fehérjelerakódások kialakulásának és az idegpályák pusztulásának mechanizmusát, oki kezelés sem ismert, amely az Alzheimer-kórt meggyógyíthatná. A Ginkgo biloba fa hatóanyagának alkalmazásáról is kedvező eredmények vannak. Az agy vérellátását és a gondolkodást serkentő, úgynevezett nootrop szerek alkalmazása több országban, így hazánkban is napi gyakorlat.
Az Alzheimer-kóros beteggel való együttélés sok – sok türelmet igényel. Azok, akiknek Alzheimer-kórjuk van, illetve azok, akik gondozzák őket, támogatást és rengeteg szeretetet igényelnek a családjuktól és barátaiktól.
