Polgármesterünk vasárnap szervezett – mit is? – egy találkozót mindazokkal, akik fontosak voltak szerepvállalásában. De nem köszönt el: „Nem megyek sehova!” – üzente azoknak, akik a leléptetését jogilag összehozták. Visszaadta mandátumát.
Mi történt? Fritz 2020-ban aláírt egy, a Helyi Tanácshoz benyújtandó dokumentumot, egy városrendezési terv tervezetét (PUZ), amelynek egyik (áttételes) haszonélvezője egy olyan valaki volt, akitől korábban kapott 25 ezer lejes kölcsönt.
Bár a tartozást kifizették, egy sor kérdés merül fel, ez fajult odáig, hogy végül vissza kellett adnia a mandátumát. Ugyanis a jogilag vízválasztó kérdés, hogy mikor fizették vissza, hogy akkor még élt-e az adósság, amikor a PUZ napirendre került? Érdekes, ez a helyzetleírásokból nem derül ki, pedig jogi értelemben kulcskérdés.
De van még izgalmas kérdés. Ha jogsértés történt azzal, hogy Fritz aláírta a PUZ tanácsi vitára történő előterjesztésének a dokumentumát, akkor hol volt a városháza jogi értelemben legfontosabb embere, a jogok városházi őre, a jegyző, románul secretar. A román közigazgatási törvény (OUG 57/2019 – Codul administrativ) a jegyzőre/secretar generalra bízza a legalitás biztosításának a feladatát. Ha baj volt az aktával, neki ezt kötelessége lett volna jelezni, és a dokumentum bürokratikus vonalon való tovább haladását megakadályozni. A helyzet kapcsán a Legfelsőbb Bíróság is döntött, ebben Fritzet elmarasztalta: az indokolás szerint a döntő mozzanat nem az, hogy a PUZ-t ő maga fogadta volna el, hanem hogy részt vett egy olyan közigazgatási aktusban, amelyből a hitelezője számára előny származhatott, miközben fennállt a tartozási kapcsolat. Szóval részt vett. És a jegyző, akinek kimondottan felelőssége a törvényesség meglétének ellenőrzése, ő nem vett részt? Őt meg kell dicsérni?
Nehéz kimondani, de úgy tűnik, Fritz volt a kiszemelt – mondjuk ki: – áldozat. Őt kívánták nagyon félre állítani. Egy olyan törvénnyel (2026 évi 180-as), amelyet jogi értelemben személyre szabtak.
Állításomat nem is igyekszem igazolni, ez bonyolultabb indoklás volna, inkább az a kérdés, hogy amikor Fritz és párttársai a jogszabály jogi véleményezését kérték a Velencei Bizottságtól, mert megtették, tételesen azt kérdezték: összeegyeztethető-e a mostani, 180/2026-os törvény átmeneti rendelkezése, különösen annak visszaható hatása (retro), az európai és nemzetközi jogi standardokkal? Végső szakvélemény még nem született – várják.
A 2026 évi 180-as törvényről a román alkotmánybíróság (CCR) is határozatot hozott – többségi döntéssel jogszerűnek ítélték. Csakhogy három alkotmánybíró kifejezetten ellenezte a döntést, és éppen a visszaható hatály tilalmára hivatkozott. A nyilvánosságra került különvélemények szerint az új törvény olyan korábbi magatartáshoz kapcsol új jogkövetkezményt, amelynek jogi értékelése már korábban lezárult.
Amikor az Európai Unió illetékes szerveit is értesítették a nem kizárható jogsértésről az Mentsétek meg Romániát Párt és a Liberális Párt képviselői, akkor a szociáldemokraták megszólaltak: „aljas dolog feljelenteni a saját országodat Brüsszelben!” Ha ott demokrácia-ellenesnek ítélik, ez veszélyezteti egy sokszáz millió eurós támogatási összeg jövőbeni kifizetését. Ebben sincs még válasz.
És van még egy további kérdés is. Fritz nem elköszönt, hanem bizalmat kért, bejelentette, hogy visszatér, hogy folytassák csapatával a megkezdett reformokat, akkor az a nagy kérdés, hogy a 180/2026-os törvényben milyen időszakra szól a köztisztség viselésétől történő eltiltás? Indulhat-e Fritz a 2028-as helyhatósági választásokon? Megtagadhatja-e a választási bizottság a jelöltség elfogadását? Ugyanis a jogszabály – mit ád a véletlen? – éppen hároméves tiltást mond ki, vagyis annyit, hogy ha mostantól indul a tiltás, akkor Fritz ne indulhasson 2028-ban. Igaz, létezett egy korábbi jogszabály is, amely hasonló esetekben szintén hároméves tilalomról határozott.
Itt megint komoly értelmezési viták lesznek.
Ami bizonyos: bár a visszaléptetés megtörtént, az ügyet nem lehet lezártnak tekinteni. A Velencei Bizottság véleménye nagyon fontos, de a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB/CEDO) megkeresése jogilag sokkal közvetlenebb eszköz, és erre is sor kerül. Kérdés: a román parlament a 180/2026-os törvénnyel és alkalmazásával megsértette-e az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett jogokat?
Ha ennyi bonyodalomra lehet számítani, kérdés: valóban ennyire útban állt egyeseknek (PSD?) Dominic Fritz?
Bodó Barna
