Ebben a sorozatban olyan jeles alkotókra emlékezünk, akik térségünkben születtek vagy alkotó éveik során itt (is) tevékenykedtek és ezzel Temesvár, a temesi Bánság hírét emelték régiónkban éppen úgy, mint szakmai körökben. A bemutatott alkotókhoz évforduló kötődik. (BB)

BABICS JÓZSEF

Babics József (Eger, 1848. nov. 18. Budapest, 1925. jan. 3.), ügyvéd, Csekonics zsombo-lyai uradalmának igazgatója, országgyűlési képviselő, könyvgyűjtő, numizmatikus. Apai ágon családja a horvátországi Varasd vármegyei Coborc (ma Cebovec, Horvátország) településről származott. Az ükapa, Babics János utódai révén négyfelé szakadt a család, mindkét (Babits, Babics) névváltozatot használták. Apja Babics István (Kápolna, 1813. jan. 6.– Eger, 1885. jan. 21.) egri érseki uradalmi ügyész, 1875-ben a Szabadelvű Párt programjával Eger város és a kápolnai kerület országgyűlési képviselője. Anyja Keszlerffy Eleonóra (Eger, 1817. jan. 19.Eger, 1873. ápr. 4.) Felmenői között van plébános, nyelvész-filozófus, orvos, jegyző. Testvérei: Babics Béla egri királyi körjegyző, Babics Aladár ügyvéd, Babics Anna, akinek a férje, Lenk Gyula ítélőtáblai bíró, főispán. További két testvére (Ilma és Sándor) kiskorúként elhunyt.

Középiskoláit a ciszterci rend egri gimnáziumában végezte, majd a pesti tudományegyetemen jogot hallgatott, ügyvédi vizsgát tett (1871). Ezt követően a Bánságba, Zsombolyára (ma Jimbolia, Románia) került, és a dúsgazdag, szinte korlátlan hatalmú gróf Csekonics Endre bizalmasa lett, ez jelentős mértékben meghatározta életútját. Párton kívüli programmal (1895–1896), majd a Szabadelvű Párt programjával Torontál vármegye Zsombolyai kerületének országgyűlési képviselője (1896–1901). Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök előterjesztésére (1911. febr. 5-én) királyi udvari tanácsos címet kapott.

A zsombolyai uradalom jogi igazgatója (1871–1914). Torontál vármegyében sokan ismerték, sokáig emlékeztek alakjára. Ő volt Csekonics gróf karakteres szürke eminenciása, úgy is nevezték, hogy „Csekonics esze”. Mivel Csekonics Endre sokoldalú ember, gondos gazda volt, szerette kezében tartani a nagybirtok ügyeit, szüksége volt tehát egy megbízható munkatársra, aki a fontos ügyeket összefogta, tolmácsolta az akaratát, intézte a több mint 40 000 holdon elterülő nagybirtok ügyeit. Ezeket a teendőket bízta Babics Józsefre. Babics pedig kitűnő munkát végzett: igazgatása idején a birtok virágzó mintagazdasággá alakult. Érdemes felidézni egy korabeli, 19. század végén leírt véleményt: „Csekonics Endre gróf zsombolyai s vele néhány megyei nagybirtokos akarata s parancsa volt a feltétlen irányadó nem csak a politikai, de különösen tisztújító választásokkor, személyi kérdésekben is”. A gróf akaratát pedig ezekben az ügyekben is Babics József közvetítette és hajtotta végre. Ha szükséges volt, akkor személyesen járt utána, ellenőrzött mindent, sőt „ott volt már reggel kilenc órakor a főszolga-bírói hivatalban, átnézte a postát és utasításokat adott, hogy egyes ügyeket hogyan kell elintézni”. (Várady Imre ügyvéd). Az első világháború után a grófot követve Budapestre költözött. Életét agglegényként élte. Jövedelmét szenvedélyeire, n u m i z m a t i k a i gyűjteménye (magyar és erdélyi pénzek, emlékérmek) és könyvtára gyarapítására fordította. A 20. század egyik legjelentősebb könyvgyűjtőjeként elsősorban a magyar memoárirodalom, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc és az ezt követő emigráció irodalmát, horvát és szerb történeti munkákat, valamint gr. Széchenyi István pályájának irodalmi emlékeit gyűjtötte. Gyűjteményében megtalálhatóak magyar és külföldi történelmi folyóiratok teljes évfolyamai, magyar és külföldi levéltári, diplomatikai szakirodalmi munkák, genealógiai, heraldikai kiadványok és utazók, ill. felfedezők értékes beszámolói. A több mint hatezer kötetből álló történeti könyvtárát a Magyar Történelmi Társulatnak ajándékozta (1919. dec. 11.-én), amely a Magyar Országos Levéltárba került. A tényleges átvétel 1924. szept. 15én történt meg, a 6515 kötetből álló teljes gyűjtemény Babics József halála után, 1925. jan. 23-án került a MOL birtokába.

Elismertségét jelzi, hogy a Magyar Történelmi Társulat tagja (r.: 1890; tb.: 1920).

Az Éremkedvelők Egyesülete választmányi tagja. A Magyar Numizmatikai Társulat alapító tagja, választmányi tagja (1902–1924), majd alelnöke (1924–1925).

Irodalom:

Babics József ünneplése, Torontál, 1902. febr. 24. // A Magyar Történelmi Társulat Babics József könyvtára. (Századok, 1920. 1.) // M[ayer]. B[éla]: A Magyar Történelmi Társulat Babics József könyvtára az Országos Levéltárban. (Levéltári Közlemények, 1924. 1-4.) // Lukinich Imre: Egy magyar bibliofil emléke. (Magyar Bibliofil Szemle, 1925. 1-2.) // D[őry] F[erenc]: Babics József. (Századok, 1925–1926. 1-3.) // Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926) // Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. I–XI. köt. (Bp., 1911–1932)