A trianoni békediktátum emlékére meghirdetett Összetartás Napja tiszteletére a múlt szombaton az RMDSZ Arad Megyei Szervezete az Aradi Kamaraszínházzal együttműködve az aradi színházban rendezte meg a Boldogasszony tenyerén című előadást. Az előadás vendége a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes volt.
Az előadás megkezdése előtt Faragó Péter, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, valamint Füleki Zoltán, a csíki küldöttség vezetője köszöntötte a termet megtöltő közönséget, s beszélt a nap jelentőségéről, amely egybekovácsolja az anyaországban, illetve a határon túl rekedt, valamint a világon szétszóródott nemzettesteket. Itt, Erdélyben az itteni magyarság vonata sínpárjának egyike a tömbben élő székelység, a másik a szórványmagyarság. „Ahhoz, hogy a vonatunk célba érjen, a két sínnek együtt, párhuzamosan kell haladnia” – mondotta Füleki Zoltán
A mintegy másfél órát tartó produkció (Gábos Endre és Furik Rita koreográfiája) a magyar hiedelemvilágba, a sámánok koráig nyúlik vissza, amelyben már akkor megkapta a neki járó tiszteletet az mindenkori új generációnak életet adó Nő. A Boldogasszony, a Babba Mária „mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van táncainkban, szokásainkban, ráolvasásokban, archaikus imáinkban, gyermekjátékainkban, énekeinkben, mesekincsünkben” – olvashatjuk a műsor ismertetőjében.
A táncprodukcióban fellelhetjük az emberi élet fontos eseményeit, a lakodalmat, a gyermekáldást, az önfeledt mulatozást, amely mindegyikében megtalálható a napba öltözött asszony, a Nagyboldogasszony földi mása. Ez a hit immár egy évezrede köti össze nemzetünket.
„A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani.”
Felemelő volt végigélvezni a produkciót, benne felfedezni a nemzetünk mély keresztény hitét, erejét, életvidámságát tükröző táncokat. hallani a népdalokat és vallási énekeket, a mondókákat és manapság már szinte elfeledett ősi gyermekjátékokat. Jó volt magyarnak érezni magunkat.
Köszönjük a felejthetetlen élményt, a végén közösen elénekelt Nemzeti imánkat és a Székely himnuszt.
Kiemelt fotó: A Boldogasszony jelképes áldása