Hunyad Megyei Magyar Napok
Május 9-én került sor Déván a 6. Hunyad Megyei Magyar Napok záróünnepségére.
Déva főterén, az RMDSZ Megyei Szervezetének elnöke, Winkler Gyula megköszönte a szervezőknek, a Kárpát-medence szinte minden sarkából érkezett résztvevőknek odaadó munkájukat, amellyel hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Eljöttek a dél-erdélyi magyar szórványban együtt ünnepelni a háromszékiek, a magyarországi testvérvárosok, testvériskolák képviselői Szombathelyről, Várpalotáról, Zsombóról, kolozsvári barátaink, Csáky Pál felvidéki EP-képviselő és sok olyan ember, aki fontosnak tartotta a dél-erdélyi magyarság támogatását. A székelyföldi Zorkóczy Zenóbia előadóművész és Egyed Edit baróti tanítónő sok gyermekelőadást tartott a megye több helységében. A háromszéki Demeter László, megyei tanácsos, a székely-szórvány kapcsolatok lelkes megvalósítója elmondta, hogy a megyei tanács anyagilag több produkció bemutatását támogatta. A szabadtéri ünnepségen reggeltől szólt a zene, a csernakeresztúri hagyományőrzők és a Szent Ferenc Alapítvány Margaréta tánccsoportja széki, Nyárád menti, Küküllő vidéki és mezőségi néptáncokat adott elő. Szalma Zsolt kolozsvári képzőművész a nézők előtt készített szebbnél szebb üvegtárgyakat. Műhelyében az érdeklődők maguk is kipróbálhatták az üvegfúvást. Orbán Ioana papírból készített dísztárgyakat. A szombathelyi Németh Felicia és Horváth Boglárka Brigitta, textilfestésre tanította az érdeklődőket. Nem volt hiány a gasztronómiai élvezetekben sem, hat 80-90 literes üstben többféle étel készült. Az RMDSZ Nőszervezete kolozsvári káposztát, a Téglás Gábor Elméleti Líceum csapata gombás gulyást, az RMDSZ helyi szervezetének választmánya babulyást, a csernakeresztúri hagyományőrzők hagyományos krumpligulyást, a Szent Ferenc Alapítvány bográcsost, míg a Lengyel család pityókás pörköltet készített. Nem volt hiány a zsombói polgármesteri hivatal által felszolgált lekváros palacsintában és a csatószegiek által sütött kürtőskalácsban sem. A helyi román lakosság nagy érdeklődéssel fogadta a gasztronómiai készítményeket, a vásáron megvalósítható ajándéktárgyakat és a bemutatott néptáncokat is. Az elmúlt hét alatt lezajló kosárlabda és labdarúgó vetélkedő résztvevőinek a díjazása ünnepélyes pillanat volt. Az est fénypontja a Dél-Erdélybe először ellátogató Bojtorján együttes koncertje volt. A záró rendezvényre a megye más városaiból is sokan eljöttek, de az otthon maradottak se unatkoztak.
Lupényban táncbemutatót, Petrozsényban Európa-napi majálist szerveztek, ahol a zene mellett, sporteseményekre, kézműves foglalkozásokra, gulyásfőzésre került sor. Brádon a római katolikus plébánián, Baráth Árpád mutatta be értékes éremgyűjteményét.
Vajdahunyadon a várban egésznapos ifjúsági napot tartottak. Egymást váltogatta a zene, a humoros filmek, történelmi témájú vetélkedők, a sportversenyek. A bulizás jóval éjfél után fejeződött be. Szászvároson a szabadtéri összejövetelre vasárnap került sor. A brádiak vasárnap kirádulást szerveztek a Fehér-Körös völgyébe. Vajdahunyadon pedig a Corvin-Savaria Magyar Kultúrközpontban régi magyar kabaré előadáson vehettek részt, ahol Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, főleg az első világháború idején divatos dalokat, nótákat énekelt, akit Szép András, a Kolozsvári Magyar Opera művésze zongorán kísért.
Turista-invázió Hunyad megyében
Május legelső napjaiban minden várakozást meghaladott a megyébe látogató turisták száma. A három nap alatt a priszlopi kolostorhoz látogatók száma meghaladta a 95 ezret. Több mint 11 ezren látogatták meg a vajdahunyadi várat, 3.800-an mentek fel a dévai várba, 3.200-an keresték fel a dévai Aqualandot, és több mint 2.500 turista látogatott el Sarmisegetuza Regiára. Hunyad megye négyszer annyi turistát vonzott ezek alatt a napok alatt, mint a tengerpart.
Újjáéledő céhek
Costin Tinca, a vajdahunyadi kastélymúzeum igazgatója szerint, a Művelődési Minisztérium egymillió euróval támogatja, a “Céhek Házának” nevezett projekt megvalósítását. A huszárvárnak nevezett épületben különböző mesterségek részére műhelyeket rendeznek be, 2016. április 30-ig. Így jövő május elsején a látogatók, kovácsok, tímárok, vargák, cipészek, ékszerészek és egyéb céhek műhelyeiben tekinthetik meg, hogyan dolgoztak egykor a mesterségek gyakorlói.
Múzeumok Éjszakája Hunyad megyében
A legnagyobb sikere a vajdahunyadi kastélynak volt. Több mint 4.000 látogató vett részt a rendezvényen. A középkori épület falait, termeit 80 színes fényszóróval világították meg. A vajdahunyadi lovagrend harci bemutatót tartott, majd az Arhaica együttes koncertezett. Sarmisegetuzán szintén fényjátékkal fogadták a látogatókat. Dacia tartomány fővárosában, 26 fényszóró világította meg az amfiteátrumot és a jelentősebb épületmaradványokat. Déván a Terra Dacica Aeterna Egyesülettel való együttműködésnek köszönhetően, a Bethlen-kastély előtti téren, számos korabeli műhelyt nézhettek meg az érdeklődők. Kipróbálhattak néhány ókori társasjátékot is. A kíváncsiak megkóstolhatták a hajdani Dacia alapélelmiszereit. Tartottak dák-római harci bemutatót, vagy akár íjazhattak az érdeklődők. A szászvárosi Jessy Pink együttes Mickey Mouse-os programja nem illett bele a képbe, de a gyermekeknél nagy sikere volt. A felnőtteknek a `Mike Godoroja & The Blue Spirit’ együttes koncertje, és a kastély dísztermében bemutatott színdarab jelentette az igazi élményt. A látogatók ingyen megtekinthették valamennyi állandó, vagy időszakos kiállítást.
Fényfesztivál Déván
Denisa Botescu főrendező szerint, a dévai román cserkészcsapat ötödször szervezte meg hétvégén a Fényfesztivált. Harminc cserkész és hatvan önkéntes segítette a rendezvény megszervezését. Az 55-ös Kőműves Kelemen cserkészcsapat tagjai is segítettek a rendezőknek. Este 9 órakor 10.000 papírmécsest gyújtottak meg.
Megemlékezés a Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Társaságról
A Dévai Bethlen Gábor Kör áprilisi találkozóján Barra Árpád nyugalmazott tanár, érdekes előadást tartott, a Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Társaságról (HTRT). Az 1867-es kiegyezés általános fellendülést hozott egész Magyarország területén, így Erdélyben is. A HTRT 1880-ban, úttörőként alakult meg Erdélyben, megelőzve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet. Alapító tagjai közt megtaláljuk gróf Kuun Kocsárdot, a társaság akkori elnökét, dr. Sólyom Fekete Ferenc alelnököt, Kun Róbert főreálgimnáziumi tanár titkárt, Téglás Gábor múzeumigazgatót és König Pál könyvtárost. Az alakulás pillanatában 21 tiszteletbeli tagja, 60 alapítótagja, 159 rendes- és 130 póttagja volt a társaságnak. 30 éves fennállása alatt tagjainak a száma meghaladta a félezret. Közöttük ott találjuk Maderspach Viktort, Torma Zsófiát, Bornemissza Tivadart és sok más tudóst. A társaságnak nem csak magyar tagjai voltak. Az alapítók sorában megtaláljuk Gheorghe Bariţiut is. Egy későbbi listán maga I. Ferenc József király is szerepel. A társaság fő kutatási tere a régészet volt. Sok feltárás fűződik a társulat tagjainak a nevéhez. Ők tárták fel Várhelyen a római Dacia tartomány fővárosát, Sarmisegetuzát és a Vecel község határában található Micia római település romjait. A mai hatóságok szívesen dicsekednek mindkét lelőhellyel, sajnos azonban még a romok karbantartását se nagyon tudják megoldani. Régészeti kutatások terén a társaság túllépte a megye határait. Számos ásatást végeztek a Székelyföldön. Torma Zsófia tordosi kutatásaiban is jelentős szerepe volt a HTRT-nek. A társaság által kiásott leletek képezték az általuk létrehozott múzeum alapjait. A ma oly szépen berendezett lapidárium első darabjait dr. Sólyom Ferenc adományozta – három római kori feliratos kő formájában – a ma dévai Dák és Római Civilizáció Múzeum nevet viselő intézménynek. A HTRT történelmi és társadalmi téren is tevékenykedett. Megszervezték Hunyad megyében a millenniumi ünnepségeket is. Ők állították fel az Erdélyi Vaskapunál és Vulkánban a buzogányt. A Társulat évkönyveiben részletes beszámoló olvasható az ünnepségekről. Megtalálhatók az ünnepi szónokok beszédei is. A társulat kezdett természettudományos témákkal is foglalkozni. Buda Ádám a Retyezát lábánál található reai birtokán, valóságos természetrajzi múzeumot hozott létre. Az első jelentős Hunyad megyei könyvtárat szintén a HTRT hozta létre. Összegyűjtöttek és vásároltak rengeteg régi értékes kiadványt, könyvritkaságot. Ezek képezik mind a mai napig a dévai múzeum régi könyvgyűjteményét. A társaságnak sok saját kiadványa volt. Ilyen például a Téglás Gábor “Hunyadvármegyei útikalauza”. Az 1903-ban megjelent monográfia, a témában még ma is az egyik legjobb forrásanyag. A társaság évkönyvei beszámolnak a társaság teljes tevékenységéről. Összesen 23 vagy 24 kötet jelent meg. A kötetlen beszélgetések után leszögezték, hogy a következő találkozót május 28-án 17 órától tartják a Nyugati Jelen napilap dévai szerkesztőségében.