“A show-nak folytatódnia kell”
Kiállítással, vetítéssel, rendhagyó előadással, valamint egy igazán jó hírrel ünnepelte 65. évfordulóját múlt pénteken és szombaton a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Az első bemutató 1953. május 3-án volt az Állami Román Színház tagozataként működő társulatnál, amely négy évvel később, 1957-ben önállósult, majd 1990-ben felvette Csiky Gergely drámaíró nevét. A történet értelemszerűen ennél jóval árnyaltabb, tele számos nagy sikerű előadással, kihívással, emlékezetes színészi alakításokkal, jelmezekkel.
Meglepetés a kiállításmegnyitón
Farkas Imre, alpolgármester, Nicolae Robu, Temesvár polgármestere és Balázs Attila, a színház igazgatója
Az időutazás egyik kulcsfontosságú kelléke volt az elmúlt hatvanöt év képi és tárgyi emlékeit felidéző kiállítás, amelyet június 15-én, a színház előcsarnokában nézhettek meg az érdeklődők. Az eseményen felszólalt a Béga-parti város polgármestere, Nicolae Robu is, és bejelentette, hogy a magyar színház tulajdonába kerül a valamikori Művész (Arta) mozi, illetve a hozzá tartozó nyárikert. Az erről szóló megállapodást a társulat igazgatójával, Balázs Attilával írta alá.
„Újabb megmentett támaszpont a kultúrának. Színháznak, táncnak, gyerekelő- adásoknak, filmnek és a temesvári magyar közösség sokszínű programjainak ad majd otthont ez a régi, felújításra váró épület. Az elmúlt tíz évben voltak nehézségek, amelyeket meg kellett oldani, voltak örömteli pillanatok, amelyeket közösen éltünk meg, de a mai momentumra összpontosítva elmondhatom: megérte” – utalt a megállapodás fontosságára Balázs Attila. A józsefvárosi Văcărescu utca 18. szám alatti ingatlan felújítását a 2018/2019-es évadban kezdenék el, a költségek oroszlánrészét pedig a helyi önkormányzat vállalja magára.
Hatvanöt év néhány négyzetméteren
A jövőbeni tervek boncolgatása után a színházigazgató arra kérte a jelenlévőket, hogy „merüljenek el a kosztümök, maszkok, kellékek világában, és idézzék fel az egyszeri, megismételhetetlen varázslatot”. Az évadzáróig látogatható kiállításra az első ötvenöt év képi emlékeit tízévenként csoportosították, a 2008–2018-as időszak pedig évadonként jelenik meg egy-egy falitáblán. Természetesen nem maradtak ki az elmúlt húsz év főbb előadásait felelevenítő kellékek, jelmezek, sőt az archív hangfelvételekbe is bele lehetett hallgatni. A tárlatot Keresztes Franciska állította össze, a grafikai tervezés és kivitelezés Benedek Levente érdeme, a díszlettervező pedig Albert Alpár volt. Balázs Attila igazgató külön megköszönte a segítséget Erdély Rozália, Tipe Gabriella és Leca Mária kellékeseknek, Gyenis Erzsébet jelmezesnek, valamint Fall Ilona színművésznőnek és Pataki Annamáriának.
Só maszk gó on
Az évfordulós ünnepség június 16-án délelőtt színházi mozizással folytatódott – a szervezők az 1998-ban bemutatott Lorenzaccio című nagysikerű előadás felvételét ve- títették le a közönségnek –, este pedig a rendkívülinek ígérkező Só maszk gó on című gálaműsor következett. A Szász Enikő színművésznő által színpadra vitt közel kétórás műsor egy család, pontosabban három generáció szemszögéből kalauzolta végig a jelenlévőket az elmúlt hatvanöt éven. Így elevenedtek fel a színház történetével párhuzamosan futó világtörténelmi események és hazai történések, amelyek akarva-akaratlan a társulat mindennapjaira is hatással voltak.
„Szabályszerűen »gratulációcunami« zúdult rám – személyesen, telefonon, üzenetben –, úgy vélem, hogy a produkció elnyerte a közönség tetszését. Sokan elmondták, hogy mennyire jó volt újra látni a régi színészeket, akiket hajdanán szerettek, ugyanakkor a közelmúltban bemutatott, de már nem játszott előadások részleteit is nagyon kedvelték” – összegezte a tapasztalatokat Szász Enikő, aki nemcsak rendezte az előadást, hanem írta is annak forgatókönyvét, szövegkönyvét. „Az egész társulat játszott az előadásban, színészek és bábszínészek egyaránt. Köszönöm a hozzáállásukat, rengeteg ötlettel segítették a megvalósítást. Nagyon hálás vagyok a munkatársaknak, akik a vetített anyag összeállításában segítettek, és a műszaki személyzetnek is. Mindannyiunk megfeszített, együttes munkája eredményezte a sikert” – fűzte hozzá.
Az örökös tagok kilétére is fény derült
Elsőként Szekernyés Irén nyugalmazott középiskolai tanárnő, a színház egykori irodalmi titkára vehette át az oklevelet és az ajándékot, majd Szekernyés János helytörténész következett, aki 1992–1993-ban irodalmi titkárként, majd megbízott igazgatóként dolgozott a színháznál. Utána Krausz Kuti Istvánt szólították színpadra, aki 1965-ben szülővárosában, Temesváron kezdte színészi pályafutását, majd 1972-ben Sepsiszentgyörgyre szerződött. Bár egy ideje elhagyta a színészi pályát, sőt az országot is, a magyar társulatnál a mai napig emlékeznek rá. Ugyancsak örökös taggá választották Fall Ilona színművésznőt, valamint a sokak által Picinek becézett hangosítót, Bikfalvi Józsefet.
A többiekhez hasonlóan Fall Ilona sem számított erre az elismerésre: csak akkor kezdte sejteni, hogy ő is örökös tag lesz, amikor a méltatásban elhangzott, hogy olyasvalaki következik, aki Marosvásárhelyen született.
“Csak jó szívvel tudok visszaemlékezni a Temesváron töltött évtizedekre… szép emlékeim vannak a színházból és számtalan elismerésben volt részem a kollégák, a színház vezetősége, illetve a nézők részéről. A közönség szeretete, bizalma az egész pályafutásomat végigkísérte és szebbé, boldogabbá tette a mindennapjaimat” – nyilatkozta Fall Ilona színművésznő, aki 1976-ban lépett először színpadra a Béga-parti városban.
Közeledik az évadzáró
Nem sokkal az évfordulós ünnepség után a színháznál megkezdődtek a próbák az évadzáró előadásra. A társulat 19 órától újra színre viszi a 2014-ben bemutatott Futótűz című darabot, amely „egy elveszett, nehezen visszaszerezhető, titokzatos és homályos múlt mozaikszerűen felépített története” – olvasható a színház internetes oldalán.
Ezt követően a 2017/2018-as évad legjobb színészének és legjobb színésznőjének adják át a díjakat, amelyekről a társulat tagjai, valamint a színházlátogató újságírók szavazatai alapján döntenek.