Valószínűleg ahányan élnek e földgolyón annyiféle vélekedés létezik a fenti kérdéssel kapcsolatban. A tévhitekről nem beszélve. A most igencsak időszerű kérdés tisztázására teszünk kísérletet dr. Csíki Kersztin Lorett temesvári dermatológus szakorvossal.
– Miért választotta a bőrgyógyászatot? Volt-e olyan élménye, amely megerősítette abban, hogy a gyógyászaton belül, ez a terület a legmegfelelőbb Önnek?
– Elsősorban a dermatológia komplexitása vonzott. Nagyon sok területen biztosít lehetőségeket úgy a klinikai, mint a sebészeti oldalon és a bőrgyógyászathoz kötődő esztétikai kezelések, szépészeti beavatkozások is igen vonzók és mindig kihívást jelentenek. Az is számít, hogy a bőrgyógyászatban viszonylag hamar és látványos eredményeket érhetünk el. Egyetemi éveim alatt is érzékeltem, hogy egy-egy kezelésnek, beavatkozásnak köszönhetően nagyon sokat javíthatunk a páciens életminőségén. Általában nem igazán vagy kevesebbet figyelünk a bőrünkre és vannak olyan betegségek, amelyek nem csak fizikailag, hanem lelkileg is megviselik a pácienst. Amikor orvosoljuk a bajt, akkor tudatosítja, mekkorát változott az érintett életminősége.
– Melyek a leggyakoribb problémák, amelyekkel Önhöz fordulnak a páciensek?
– Tapasztalatom szerint a legelterjedtebb az akné, azaz a pattanásbetegség. Több oka is lehet, és legtöbb esetben megfelelő kezeléssel jól kordában tartható a betegség. Rozáceával, ekcémákkal küszködők is gyakran megkeresnek. A haj és a körömmel kapcsolatos gondokkal is jelentkeznek páciensek. A páciensek szemléletváltására utaló és biztató az, hogy az utóbbi időszakban sokan jönnek anyajegyek kivizsgálására, azaz bőrrák szűrésre is.
– Mert a megelőzésnek, a szűrésnek, a betegség korai felfedezésének köszönhetően látványosan nő a gyógyulás esélye…
– Ráadásul az orvostudomány folyamatosan fejlődik, ezen belül a bőrgyógyászat is, és ma már lehetőségünk van nagyon korai stádiumban, amikor a páciens tünetmentes, diagnosztizálni különféle megbetegedéseket. Helyzettől függően helyi kezelések alkalmazhatók, de (minimálisan) invazív sebészeti beavatkozásokra is sor kerülhet.
– A szűrés mellett, a megelőzés vonatkozásában, mi az, amit kortól függetlenül megtehetünk bőrünk védelme érdekében?
– Sokan keresnek fel egy bőrápolási rutin kialakítása érdekében. Meggyőződésem szerint ebben a vonatkozásban a legfontosabb a fényvédelem. Nagyon fontos gyermek- és fiatalkorban, de felnőttként is elkerülni a napégést. A napi rutin nem kell feltétlenül nagyon összetett legyen, mert sokszor, ami kevesebb, nagyon sokat segítheti bőrünket. Fontos a mindennapos tisztítás, hidratálás és a fényvédelem. Amit jó lenne elhagyni, az a napozás. Az új termékek minden áron való kipróbálása is elhagyható. Tudjuk, hogy manapság az onlájn világban ezen a téren is nagyon nagy a csábítás, rengeteg “tutti” -termékeket ajánlanak. Az azonos időszakban alkalmazott sokféle termék nem tesz jót a bőrnek. Egyszóval elővigyázat és mértékletesség kell irányadó legyen.
– A bőrápolás kizárólag női praktika? Férfiakként látjuk, hogy a hölgyek félórákat töltenek a tükör előtt, valamit lemosnak az arcukról, majd visszakennek valamiféle kenőcsöt. Kezeiket is előszeretettel dörzsölik be valamiféle “titokzatos” anyaggal. A férfiak hogyan és mikor kell ápolják a bőrüket?
– Ma már egyáltalán nem csak női praktika a bőrápolás. Mindannyiunk bőre ugyanazoknak a hatásoknak van kitéve, tehát ápolnunk, gondoznunk kell bőrünket. Örvendek, hogy ma már a férfiak is felismerték, hogy nem csak a belső szervekre, hanem a bőrünk, eme legnagyobb szervünk jól létére is figyelni kell. Ma már a férfiak is rendszeresen használják az alapvető dolgokat, egy alapvető rutint a bőr egészségének fenntartására. Hidratálás, tisztítás és megfelelő fényvédelem – ezek a kulcsszavak mindannyiunk számára.
– A bőrápolás vonatkozásában mire költenek sokat sokan, és melyek azok a filléres dolgok, amelyeket jó eredménnyel használhatók? Milyen tévhitek tartják magukat manapság is?
– A páciensek hajlamosak arra, hogy kipróbáljanak számos, különféle hatóanyagokra alapozódó kozmetikai terméket. Azt is tapasztalom, hogy nagyon drága készít ményekre költenek, jobb, látványosabb ered ményt remélve ezektől, viszont a napi, egyszerű gondozási rutint elhanyagolják.
Sajnos rengeteg tévhit is tartja megát, a világháló útmutatási szerint például ma már otthon, házilag is elkészíthető sokféle kozmetikai termék. Én nem tartom feltétlenül szerencsésnek ezt az öngyógyító módszert. Az orvos biztos, hogy az adott problémára a legmegfelelőbb kezelést fogja ajánlani, ezért inkább a szakorvos bevonását ajánlom. Bizonyára vannak olyan, a sokszori használat tapasztalatára alapozódó, nagyszüleink által alkalmazott módszerek is, amelyek valakinek esetleg jót tesznek, de ezek nem helyettesíthetik az orvos által ajánlott kezelést. Gyakori tévhit az, hogy azok a termékek, amelyek természetes összetevőkből készültek, jók lehetnek a bőrnek – ez egyáltalán nem így van, ugyanis a legtöbb efféle termék nincs ugyanolyan magas szinten ellenőrizve, tesztelve, mint a kozmetikai termékek. Sokszor előfordult, hogy miután valamilyen ismeretlen, le ellenőrizetlen forrásból származó terméket használtak, kiütésekkel, ekcémákkal fordultak hozzám a páciensek. Száz százalékban tévhit az, hogy a méregdrága termék, a leghatékonyabb. Az is, akár nagyon súlyos következményeket kiváltó tévhit, hogy a napfényvédő szerek csak nyári, kizárólag a szabadság ideje alatti használatra alkalmas kellékek. Sajnos ki kell ábrándítanom számos honfitársunkat, akik meg vannak győződve afelől, hogy a barnulás az egészséges dolog, akik azt vallják, hogyha kicsit színesebbek vagyunk, akkor egyben egészségesebbek is, vagy egészségesebbeknek nézünk ki. Ez is egy tévhit, ugyanis a barnulás a bőr védekezési reakciója az erős napfény ellen.
– De ebben az esteben mi lesz a D-vitamin termelődéssel, amihez szükséges a napfény?
– Valóban így van, viszont egyáltalán nem szükséges a hosszas fénykontaktus, elég akár egy negyedórányi idő is arra, hogy a megfelelő mennyiségű vitamin termelődjön. Ez megoldható, mondjuk reggel, amikor még alacsony az UV-sugárzás.
A szervezet és ezzel a bőr belső hidratálása is rendkívül fontos, viszont vannak olyan betegségek, amelyek az érintett személy bőrének kiszáradásához vezethetnek. Ezek kezelése nem oldható mag a nagyobb arányú folyadékbevitellel, szükséges a bőr külső hidratálása is.
– A nyár közepén vagyunk, milyen hibákat követünk el napozáskor? Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb védőanyagot?
– Meggyőződésem szerint a nyáron elkövethető legnagyobb hiba az a napozás, amikor önként tesszük ki bőrünket az erős napsugárzásnak. Amint mondtam, a barnulás igazából a bőr védőreakciója az UV-sugarak ellen. Sokan azzal is hibáznak, hogy nem visznek fel a bőrükre elegendő terméket. Vagy azért, mert nehezen szívódik fel, esetleg nem szeretik az illatát, vagy azért, mert elégségesnek tartják, ha csak „megmutatják” a bőrnek a kenőcsöt. Az is előfordul, hogy nem ismerik a védelem mechanizmusát. Például nem elegendő, ha egyszer bekenjük magunkat, és vígan vagyunk egész nap.A védekezés akkor teljes, ha minden alkalommal amikor a tengerből kijövünk, újra bekenjük magunkat. Legalább SPF 30–50-es, széles spektrumú fényvédőt javasolnék, amely az A és B típusú UV-sugarak ellen is véd. Nagyon fontos, hogy minden nap használjuk, ahányszor szükséges a terméket.
– A bevitt folyadék mennyisége és a bőr állapota között van összefüggés?
– A szervezet és ezzel a bőr belső hidratálása is rendkívül fontos, viszont vannak olyan betegségek, amelyek az érintett személy bőrének kiszáradásához vezethetnek. Ezek kezelése nem oldható mag a nagyobb arányú folyadékbevitellel, szükséges a bőr külső hidratálása is.
– Milyen hatást gyakorol a munkájára a közösségi platformokon, médiákban megjelenő tartalmak, amelyek bőrápolással kapcsolatosak?
– Manapság mindent hatalmába kerített a mesterséges intelligencia, a közösségi platformokon minden fellelhető közöttük rengeteg hasznos információ a bőrápolással kapcsolatban is. Ugyanott nagyon sok félrevezető tanács is elérhető. Ezért veszélyes onnan tájékozódni. Sok tévhittel találkozom magam is, amelyeket sokszor nagyon érdekes formában mutatnak be, de a média sokat segíthet a lakosság tájékoztatásában és szemléletformálásában. Nagyon meg kell válogatni és nagyon kritikusan kell kezelni az onlájn térben elérhető információkat. Ami biztos az az, hogy a szakorvos sokkal többet „lát meg”, több tünetre figyel oda és a láthatatlan összefüggéseket is érzékeli egy-egy betegség vizsgálatakor, mint, amit a világháló „feldob”.
– Milyen fiatal orvosnak lenni Temesváron? Mennyire nehéz a bizalmat felépíteni?
– Azt tapasztaltam, hogy a bizalom kialakulása nem feltétlenül az életkortól függ, hanem az orvos és a páciens kialakuló kommunikáció eredménye. Ha a páciens érthető, átfogó magyarázatot kap az orvostól, akkor úgy távozik a rendelőből, hogy megértette mi történik vele, hogyan kell tovább lépnie a sikeres kezelés érdekében. Ilyenkor alakul ki a bizalmi kapcsolat a páciens és az orvos között. A páciens természetesen szeretne minél hamarabb kigyógyulni, eredményt elérni. Ebben kell partner legyen az orvos úgy, hogy a megfelelő türelemmel, megfontoltsággal irányítja a kezelési folyamatot.
– Mennyire fontos Önnek, hogy magyar nyelven is rendelhet?
– Temesvár továbbra is egy soknemzetiségű város, vannak pácienseim, akikkel például angolul, spanyolul beszélek, viszont nagy öröm számomra, amikor magyar honfitársaim keresnek meg és természetesen magyarul beszélünk. Nagyon fontosnak tartom az anyanyelven való kommunikációt, ezzel közelebbi kapcsolatba kerülhetek a pácienssel, ugyanakkor könnyebb a bizalmi kapcsolat kialakítása. A magyar páciensek bátrabban fordulnak hozzám, bátrabban kérdeznek és e jó kapcsolatnak köszönhetően, adott esetben az otthoni kezeléseket is időben és rendszeresen elvégzik.
– Ha választania kellene mit választana: drága krémet vagy olcsóbb patikai készítményt?
– Elsősorban megvizsgálnám a készítmény összetételét, azt is, hogy milyen bőrtípusra ajánlott, végül az árát is megnézném. Az, hogy mi drága és mi olcsó nagyon relatív, viszont számomra mérvadó a hatékonyság. Ezért mindig elmagyarázom a páciensnek, hogy miért ajánlom pontosan azt – esetenként a drágábbik – készítményt.
– Melyik rosszabb: sminkben aludni vagy fényvédő nélkül napozni?
– Mind a kettő rossz, de egyértelműen rosszabbnak tartom fényvédő nélkül napozni, mert ez jelentősen növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát.
– Ha egyetlen bőrápolási szabályt kellene megosztania olvasóinkkal, melyik lenne az?
– Egyértelműen a fényvédelemre helyezném a hangsúlyt. A fényvédő alkalmazása napi rutin kell(ene) legyen. A napvédő használata a legegyszerűbb és leghatékonabb módja annak, hogy megőrizzük bőrünk egészségét.
A fentiekből kiderül, hogy kellő odafigyeléssel, körültekintéssel lehet barátunk is a Nap. Rajtunk múlik, hogy segítünk bőrünknek megbirkózni az erőteljes sugárzással, vagy elhanyagoljuk és megnyitjuk az ajtót a különféle betegségeknek. A napsugárzáshoz való viszonyulás vonatkozásában, az idősebb nemzedék bizonyosan emlékezik még a negyvenötven évvel ezelőtti nyarakra, amikor egy szál klottnadrágban kergettük a labdát napestig, vagy azokra a fürdőzésekre, amikor órákra átadtuk magunkat a nap sugarainak. És a hideg tejjel vagy aludttejjel kezelt, bőrhámlásban végződő leégésekre is emlékezhetnek. Akkoriban eszünkbe se jutott, mekkora merényletet követtünk el bőrünk ellen, csoda, hogy eddig kitartott és nem bosszulta meg magát!
Makkai Zoltán
- Dr. Csíki Kersztin Lorett Temesváron született. A Béga-parti városban végezte tanulmányait és szerzett oklevelet a helyi orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemen. A temesvári bőrgyógyászati kórházban kezdte el a dermatológiai szakképzését. Egy évig rezidens orvosként Kolozsváron is dolgozott és ott vett részt mesteri képzésen is, melynek keretében a dermatológiában használatos gyógyszerek, termékek összeállítását tanulmányozta. A mesterit követően Temesváron tette le a szakvizsgát és azóta dolgozik szakorvosként. Jelenleg esztétikai beavatkozásokat a Cronos Med klinikán végez. Háziorvosuk által kibocsájtott küldőlevéllel az Armina Clinc Med klinikán is fogadja a pácienseket.